Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
mi Lapra, a Juventus című folyóiratra, utóbbi érdekessége, hogy azt a kabaré világából jól ismert Nagy Endre szerkesztette. A páholy szellemi életének dinamizmusát a páholyüléseken elhangzó felolvasások is biztosították. Ezek megszervezése az irodalmi bizottság feladatkörébe tartozott, amelynek elnöke Hoffmann Mór maga is komoly irodalmi tevékenységet fejtett ki. Hasonlójellegű, nevezetesen szabad liceális előadások szervezését a Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör (később Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör) is vállalt magára, azonban a rendezvénysorozat csak 1906-ban indult útjára.57 A Munka páholy előadásainak egy része a szabadkőműves szimbolikát, eszmerendszert mutatta be. Illusztrációként néhány cím a témában elhangzott beszámolók közül: Löké Emil: A királyi művészet céljairól; Hoffmann Mór: Mi teszi lehetetlenné a szabadkőművesi erények foltétien gyakorlását?; Rothschild Jakab: Az erő, a szépség, a bölcsesség jelentősége a szabadkőművességben; Szalay Sándor: A nő szerepe a szabadkőművességben. A páholyülések témáját sok esetben a nagyközönség érdeklődésére is számot tart, a korszak újonnan jelentkező kérdéseivel és problémáival kapcsolatos előadások alkották. Hamarosan felismerik, hogy a páholy tevékenységét, működését, céljait szélesebb körben is propagálni kell. A páholy lehetőséget teremtett arra, hogy már 1898-ban vitatkozni lehessen a szocializmusról, bemutatásra kerülhessen néhány adat a munkásmozgalom történetéből, majd előadás hangozhasson el a „gazdasági szocializmusról” és a szociális tevékenység fontosságáról. Az előadások érintették a közjogi vitákban gyakran jelentkező problémaköröket, mint az esküdtszéki bíráskodás, az ingyenes jogvédelem, a cselédkérdés, a választójog és a nemzetiségi kérdés. A páholy ülései foglalkoztak a „szellemi elődök” tevékenységével és működésével is. Érdekes előadás taglalta „Martinovics és társainak szerepét,” Hoffmann Mór Kazinczyról és Lessingről, majd 1902-ben Emile Zola haláláról emlékezett meg Igazság című előadásában. Ezenkívül részletesen elemezték Arany János, Comenius és Tolsztoj szabadkőműves kapcsolatait. A páholy kiemelt fontosságú kérdésként kezelte a nagyközönség körében végzendő propagandát, amelynek fontosságára az 1894. januári páholyülésen Fischl Pál hívta fel a figyelmet, mert „valóban érthetetlen az a nagy és sötét elfogultság, mellyel a szabadkőművesi eszméket a profán társadalom egy része 57 Az Irodalmi és Művészeti Kör tevékenységéről lásd Hadnagy Róbert'. A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története. In: Művelődéstörténeti tanulmányok 1990. Zalai Gyűjtemény 31. Zalaegerszeg, 1990, 329-350. p. 251
