Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
a városban) már 1400 kötetből állt és 367 olvasó látogatta.55 A népkönyvtár később komoly nehézségekkel küzdött, különösen azután, hogy a soproni páholy visszakérte azokat a könyveket, amelyeket korábban a Kelle kör rendelkezésére bocsátott. A könyvtár pénzügyi nehézségeit mutatja az is, miszerint kezdetben fizetett könyvtáros látta el a szükséges teendőket, 1893-tól azonban erre már nem volt anyagi fedezet, így Szalay testvér ingyen végezte el ezt a feladatot. Az évi beszámolók tanúsága szerint a könyvtár legfőbb támogatója a Nagykanizsai Takarékpénztár RT. lett, amelynek igazgató tanácsának munkájában több szabad- kőműves is részt vett. A páholy a városi tanácstól is próbált segítséget szerezni a könyvtár támogatásához, példának hozva fel Sopront, ahol a tanács tüzelőfát bocsátott a könyvtár rendelkezésére.56 A könyvtár anyagát 1907-ben átadták a Múzeumok Országos Tanácsa által létesített Népkönyvtárnak. Ennek vezetője Poredus Antal szabadkőműves testvér lett, akinek munkáját később is segítette a páholy mind pénzzel, mind pedig könyvek vásárlásával. A könyvtár állományáról csak közvetett adatokkal rendelkezünk, csupán a páholyjegyzőkönyvek könyvmegrendelésre vonatkozó bejegyzéseire hagyatkozhatunk. A könyvanyag jelentős részét természetesen a szabadkőműves irodalom alkotta, amelyekhez a könyvtár a páholyok adományai révén jutott. Fontosnak tartotta a Magyar Mesemondó nevű erkölcsös-népies irodalmi vállalat és az Erkölcsös ponyva-irodalmi vállalat füzeteinek megrendelését, amelyekkel a kevés műveltséggel rendelkező vagy éppen félanalfabéta olvasóik ízlését próbálták alakítani. A beszerzés egyik fontos forrását képezték a különböző katalógusok, amelyek főleg német területről (pl. Heinrich Kerler ulmi antikváriustól) és Budapestről érkeztek. így jutott hozzá a könyvtár néhány magyar és külföldi klasszikus szerző munkájához (Ivanics György, Neuschloss Marcell, Madách Imre, Lev Tolsztoj). A szépirodalom mellett helyet kapott a modern természettudomány és szociológia is, ezeket a kiadványokat elsősorban a budapesti Petőfi páholy által indított könyvkiadó vállalattól szerezték be. Fontosnak tartották a helyi írók munkáinak gyűjtését is, amelyek közül Hoffmann Mór, Halis István és Szalay Sándor nyomtatásban megjelent művei képviseltek magasabb színvonalat. Az időszaki kiadványok beszerzésénél természetesen elsőbbséget élvezett a szabadkőműves sajtó (Kelet, Világ), sőt 1891-ben a külföldi szabadkőműves mozgalom jobb megismerése érdekében megrendelt a könyvtár egy ehhez kapcsolódó témájú német folyóiratot is. Ezenkívül előfizetett még a Gyermekvédel55 Szalay Sándor. A Nagy-Kanizsa keletén dolgozó Munka-páholy évi jelentése 1894-ről. Nagy- Kanizsa, 1895. 56 ZML V. 1506. 1891. máj. 9. 250
