Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
A szabadkőművességhez közel álló szervezetként tevékenykedett a Budapesten 1906-ban megalapított Társadalomtudományok Szabad Iskolája, amely az egyetemisták haladó szellemű szociális képzését és munkáskurzusok szervezését jelölte meg fő céljául. 1907-ben jött létre a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesülete, melynek egyetemi szervezete a Galilei Kör volt. A Symbolikus Nagypáholy tartotta fenn a Szabad Lyceumot és a Széchenyi Társaságot is.51 A közművelődés megszervezésén túl, a társadalom minél szélesebb köreinek megnyeréséhez fontos eszközként szolgált a sajtó, amelynek jelentőségét a szabadkőműves mozgalom korán felismerte. A még kialakult kommunikációs csatornákkal nem rendelkező magyar társadalomban a szabadkőművesek az általuk befolyásolt sajtó révén nagyon jól tudták artikulálni a liberális eszméket. A Symbolikus Nagypáholy rendelkezett ugyan több saját alapítású időszaki kiadvánnyal (Hajnal, Kelet, Dél, Progresszió), ezek azonban főként a páholytagoknak szóltak. A nagyközönséget megcélzó lap, a Világ 1910. március 30-án indult útjára az Eötvös páholy szervező munkájának köszönhetően. A lap részletesen kidolgozott liberális programot képviselt.52 A nagykanizsai közéletben a Munka páholy irodalmi és kulturális tevékenysége biztosított teret a liberális nézetek számára. A városban működő többi egyesület és egylet elsődlegesen a keresztény-nemzeti középosztály céljait szolgálta - ebből következően szigorúan zárt szervezetek voltak -, és kulturális tevékenységükben főként a konzervativizmust képviselték.53 A Munka páholy új szemléletet képviselő nyitottsága főként az iskolán kívüli művelődés segítésében jelentkezett. Ezt szolgálta a páholy egyik fontos „műve,” az ingyenes népkönyvtár intézménye. Ennek alapját még a soproni Testvérülés páholy védnöksége alatt működő Kelle kör teremtette meg. A páholy a jótékony- sági bizottság mellett elsőként a népkönyvtári bizottságot hozta létre, amely 1890. decemberi jelentésében arról számolt be, miszerint a könyvtár 750 kötettel rendelkezik és legfőbb célja, hogy a „földműveseket és iparosokat elvonja a ti- vornyázástól.”54 Egy négy évvel későbbi jelentés szerint a könyvtár (az egyetlen 51 L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között. Századok, 1973.2. sz. 332. p. 52 A Világ című lap programjáról lásd részletesebben: Fabó Irma: A radikális sajtó kialakulása. Világ (1910-1914). In: Magyar Könyvszemle 1966. 4. sz. 317-330. p.; Heverdle László: Fejezetek a polgári radikális sajtó történetéből. A Világ szabadkőműves kapcsolatai. In: Magyar Könyvszemle 1978. 2. sz. (Heverdle 1978.) 144-156. p.; Litván György: A Világ 1910-1926. In: Világ. Repertórium. Budapest, 1984,1-XXII. p. 53 A Nagykanizsán működő egyesületekről és egyletekről lásd Kerecsényi Edit: Nagykanizsa társadalma és egyleti élete 1900 táján. In: Zalai Gyűjtemény 21. Zalaegerszeg, 1985, 105-120. p. 54 Kelet, 1890. 12. sz. 246.p. 249
