Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920

Nagykanizsán is egy szervezetet, amely az éhező iskolás gyermekek ellátásával foglalkozott.46

A szegény gyermekek segítése később is fontos kérdésként szerepelt, így 1894-ben a nagykanizsai tápintézet kiadásaihoz járult hozzá a páholy, mivel az segítette az iskolás gyerekek téli táplálását. Jelentős pénzösszegekkel támogatta a szünidei gyermektelepeket, és a páholy belépett a Gyermekvédő Ligába is. Átvették a Mentor bizottság eszméjét, amelynek keretében névjegyzéket állítottak össze azokról a megbízható szülőkről, akik gyerekek nyaraltatását vállalták.

A páholy kezdeményezésére indult el az az akció, melynek révén naponta több száz iskolás gyerek kapott ingyenes meleg ételt. Ebből a kezdeményezésből fejlődött ki a népkonyha, amelyet kezdetben a páholy saját erejéből tartott fenn, majd később a város működtetett.

Mindezeken túl alapító tagként szerepelt a Rabsegélyező Egyesületben és támogatta az Alkoholellenes Egyesületet. Pénzzel támogatta a munkanélkülieket, melynek kapcsán büszkén említik az egyik páholyülésen, hogy a városban az a vélemény alakult ki, miszerint „a páholy az egyedüli helyi tényező, amely a munkanélkülieket segíti.”47

1918-ban a Munka páholy tagjaiban merült fel először az a gondolat, hogy a helybeli gyári és ipari vállalatok és a munkáspénztár támogatásával anya- és csecsemővédő intézetet és bábaképzőt hozzanak létre.48 Különösen fontos szerepet töltött be az első világháború idején, amikor a városi jótékonykodás mellett segítséget adott a hadbavonultak családtagjainak, a rokkant katonáknak és hadiköl- csönt is jegyzett. A páholy végül 1914-ben felajánlotta a nemrégiben felépült Rozgonyi utcai székházát a Vöröskereszt kórháza számára és a saját költségén a célnak megfelelően át is alakította.49

A szabadkőműves mozgalom fő célkitűzései között szerepelt a magyar kultúra és művelődés támogatása is. Alapvető szerepet töltött be a felnőttoktatás és a népművelő kurzusok szervezése terén, melynek gondolatát a nyugati szocialista mozgalmak programjából vette át.50 Az iskolán kívüli népoktatás elindításával az oktatás terén olyan monopóliumot szerzett, amelynek jelentőségét a korábban kulturális egyeduralommal rendelkező egyház csak később ismerte fel.

46 ZML V. 1506. 1890. ápr. 26.

47 MOL P 1107. 1914. jan. 30.

48 MOL P 1107. 1918. máj. 11.

49 A nagykanizsai szabadkőműves kórház. (Tudósítás) A nagykanizsai Munka páholy Rozgonyi utcai páholyházában berendezett kórházról. Világ, 1914. okt. 21.

50 Szabó Miklós: Középosztály és újkonzervativizmus: Harc a politikai katolicizmus jobbszárnya és a polgári radikalizmus között. In: Szabó Miklós'. Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986. Budapest, 1989, 183. p.

248