Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920

munkálatokat. A Rozgonyi utcában álló földszintes ház (lásd 3. kép) és a hozzá tartozó házmesteri lakás megépítése több mint 40 ezer koronába került.36 Az ösz- szeg egy jelentős részét a testvérek és mások adakozásából, illetve kamatmentes vagy alacsony kamatozású hitelből fedezték. A páholytagok közül Rothschild Samu és Stem Sándor segítette 10-10 ezer korona kamatmentes kölcsönnel az építkezést, másrészt a Symbolikus Nagypáholy és az Általános Szabadkőműves Segélyalap utalt ki jelentősebb összeget a Munka páholy számára. Komoly összeget áldoztak a ház berendezésére is, sőt amikor 1914-ben a Vö­röskereszt részére felajánlották kórház céljaira, a szabadkőművesek fedezték a kórházi berendezés, valamint az átalakítás költségeit is. Létrejött tehát a szabadkőműves eszmékkel rokonszenvező emberek kis lét­számú csoportjából egy formális szervezet, amely kialakította a maga hierarchi­áját, szabályait és végül a páholyház felépítése révén a város szerves részévé vált. A szabadkőműves mozgalom alapját az így létrehozott páholyok képezték, közösséggé és a politikát befolyásoló presseur grouppá azonban az informális alapokon működő „testvéri lánc” tette. A vidéken és a fővárosban működő pá­holyok szoros kapcsolatot tartottak fenn egymással. A páholymunkák fontos részét képezték a szomszédos páholyok munkájáról történt beszámolók, illetve az onnan érkezett látogatók fogadása. A Munka páholyt szoros kapcsolatok fűzték a szombathelyi Ébredés, a soproni Testvérülés, a győri Filantrópia, a pécsi Irányi és jónéhány budapesti (Eötvös, Világ, Reform, Haladás) páholyhoz. A Munka páholy szociális, kulturális és politikai tevékenysége A magyar polgárosodás szempontjából alapvető fontosságú volt a szabadkőmű­vesség szociális jótékonykodása és kulturális mecenatúrája. Az ilyen jellegű te­vékenység alapját az teremtette meg, hogy a szabadkőművesség a gazdag és szi­lárd anyagi egzisztenciával rendelkező polgárság intézménye volt. így vált lehe­tővé a szabadkőműves páholyok számára olyan szociális feladatok ellátása, amelyek a XX. század második felében elsődlegesen állami funkcióként jelent­keztek. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy az alkotmányában is rögzítette az emberszeretet gyakorlásának fontosságát és érvényre juttatását, amit mindennapi tevékenységében is alapvetőnek tartott. Megalakulásától kezdve sorra hozta létre a jótékonysági szervezeteket, amelyek közül a rabsegélyző egyletek, a gyermek- barát egyesületek, a hülyék nevelőintézete, a hajléktalanok menhelyei, a nép- és munkáskaszinók, valamint a népkonyhák voltak a legjelentősebbek. A felsoro­36 MOL P 1083. 245

Next

/
Thumbnails
Contents