Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920

alkotmánya31 szolgált, amely részletezte a páholytagság feltételeit, a fölvétel, díjemelés, befogadás módozatait, a tagok jogait és kötelességeit, a tisztviselők feladatait. A házszabályból az is kiderül, hogy a nagykanizsai Munka páholy tagjai hetenként egyszer, szombaton este gyűltek össze a Vasút utcában.

Az ügyrend szabályozta a páholy által működtetett bizottságok tevékenységét is. Az irodalmi bizottság feladatául a szabadkőművesi tudományosság terjesztését jelölte meg, és ehhez legjobb eszköznek a felolvasások szervezését tekintette. A páholy pénzügyi alapjainak előteremtéséről és a páholyvagyon jó befektetéséről a kincstári bizottság gondoskodott. A szabadkőművesség fő céljai között szerepelt a rászorulók segítése, amely a jótékonysági bizottság feladata volt. A népkönyvtári bizottság tevékenységi körébe az ingyenes népkönyvtár fenntartása tartozott. így rá hárult a könyvbeszerzés, címjegyzékkészítés és kölcsönzés. A népkönyvtár anyagi alapját a páholy által adott évi járulékok, az önkéntes adózás, valamint az e célra rendezett mulatságok és felolvasások tiszta jövedelme biztosította. A házszabályt a Symbolikus Nagypáholy 1891. február 3-i ülése hagyta jóvá.32

A mozgalom további működéséhez szükséges adminisztráción túl szorosan kapcsolódtak ahhoz bizonyos szimbólumok és szertartások, amelyeknek szigorúan meghatározott rendje volt. Ezek betartásához elengedhetetlenül szükségeltetett egy megfelelően felszerelt páholyház. Minden szabadkőműves közösség egyik legfontosabb törekvése volt, hogy saját céljaira épületet emeljen, ez azonban komoly anyagi áldozatokkal járt és hosszú időt vett igénybe.

A nagykanizsai Munka páholy fennállásának történetében elsőként 1895 elején találkozunk páholyház-építő bizottsággal,33 amelynek legfőbb feladata, hogy megteremtse az építkezés anyagi alapjait. A pénz összegyűjtése meglehetősen sokáig tartott, így az építkezéshez szükséges terület megvételére is csak 1910-ben került sor. A páholy Stern Sándortól egy 180 négyszögöles telket vásárolt meg 7360 korona értékben a Rozgonyi utcában.34 Még ugyanazon év végén felkérték Rauscher Miksa szombathelyi műépítészt a homlokzati tervek elkészítésére, aki ezt 500 korona fejében el is vállalta.35 Az építkezés 1912 májusában kezdődött Bricht Jenő tapolcai építőmester irányításával, aki októberre már be is fejezte a

31 A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alkotmánya. (2. jav., kiegészített kiadás) Budapest, 1890, 132. p.

32 MOL P 1083.

33 ZML X. 2. A Nagykanizsai „Munka” Szabadkőműves Páholy jkv. 1890-1913. (ZML X. 2.) 1895. febr. 22.

34 MOL P 1107. Munka páholy 1889-1918 (1920) 1. csomó, 3. tétel. Munka páholy jkv (MOL P 1107.) 1910. máj. 28.

35 MOL P 1107. 1910. dec. 2.

244