Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920

amely mindazoknak az életrajzát és tanítását tartalmazza, akiket a szabadkőművesek elődeiknek tekintettek.9 A munka azonban kéziratban maradt.

A páholy másik jelentős literátus tagja Tuboly László főbíró, műfordító, történész. Középnemesi családból származott, 1797-ig megyei tisztviselő. Francia és latin szerzőket fordított, a Tudományos Gyűjteményben publikált.10 A zalaegerszegi páholytagok irodalmi tevékenységének összefoglalásakor feltétlenül szólni kell Kazinczy Ferencről is, aki leveleiben gyakran említette A jó tanácshoz páholyban betöltött tagságát.11

A szabadkőművességgel rokonszenvező zalai főnemesek közül Festetics György tevékenységét kell kiemelni. A bécsi Igaz Egyetértés páholynak volt a tagja, itt került kapcsolatba például Nagyváthy Jánossal, későbbi uradalmi tiszttartójával is.12 1797-ig aktív politikai szerepet vállalt, ekkor azonban több más szabadkőművessel (Althán Mihály János, Spissich János, Tuboly László) együtt ellene is vizsgálatot indított a bécsi udvar. Emiatt a későbbiekben politikai szerepet már nem vállalt, de a megye kulturális életének szervezésében aktívan részt vett. A Georgikon megalapítása (1797) után elindította a Helikon ünnepségsorozatot, mely esetében a szabadkőműves kapcsolat még nyilvánvalóbb, hiszen az elnevezés Festetics szabadkőműves nevéből származik.

A zalaegerszegi páholy működése alatt fontosnak tartotta a vallási türelem jelentőségének hangsúlyozását. 1791 februárjában jelentették meg Horváth Ádám közreműködésével A vallás dolga Zala vármegyében a mostani idő-fordulatban. Nyomatott az Okos Jámborságnál 1791. című könyvet.13 A kiadvány három dokumentumot tartalmazott: Mórocza Sámuel levelét a főispánnak a Balaton- felvidéki protestáns nemesek nevében a vallásszabadság ügyében, Althán Mihály János válaszát és Spissich János első alispán beszédét.14 A kötet egyik fő célja az volt, hogy bebizonyítsa, a megye protestáns nemesei fel tudnak lépni érdekeik védelmében, a másik oldalról a megyei vezetők azt próbálták demonstrálni, miszerint fogékonyak ezen kérdések iránt.

A szólás- és sajtószabadság terjesztése is egyik fő törekvése volt a páholynak. Spissich János kezdeményezésére a „szabad gondolat” megismertetésére olyan

9 Németh 1984. 469. p.

10 Németh József. Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján. In: Zalai Gyűjtemény 31., Zalaegerszeg, 1990, 86. p.

11 Németh 1984.

12 Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Budapest, 1896, (Szinnyei 1896.) 792-793. P13 Abafl 1993. 351. p.

14 Németh 1984. 464-465. p.

240