Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Bősze Sándor: Zala megye dualizmus kori egyesületi katasztere
létrehozott - önkormányzattal, s rögzített szervezeti felépítéssel és az önálló gazdálkodás jogával rendelkező — olyan társaság volt, amelynek tagjai megszabott tagdíjat fizettek. Az egyesület kifejezetten gazdasági - termelő -, pontosabban mondva, profitorientált tevékenységet nem folytatott, valamint — általában — elsősorban nem politikai célokat kívánt megvalósítani. Hatósági jogkört - néhány kivételektől eltekintve - nem gyakorolt. Az alapszabályban lefektetett célokhoz viszonyított közös érdekeket az egyesületen kívülállókkal szemben, mint érdekvédelmi szerv is képviselte. Az adott helyzetben közvetítő szerepet töltött be a kormányzat vagy a politikai pártok és a helyi törekvések között. Az egyesületi tagok jogai, a fizetett tagdíj mértékétől függően nem voltak egyformák. Az egyesület az alapszabályban meghatározott közigazgatási határokon belül működhetett, de — néhány kivételt nem számítva — fiókegyesületet hozhatott létre. ”5 A közös célokat, az érdekek azonosságát, a központi, valamint a megyei hatalmi szféra és a helyi kisközösségek közti közvetítő, bizonyos mértékig integráló szerepet, a hatósági engedélyezés és ellenőrzés kérdését, az egyesületi tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket, a tagdíjakat, továbbá az ezzel szorosan összefüggő „rostákat” (az alapszabály, a tagfelvétel, a tagság megszűnése stb.), a belső önkormányzatot, valamint az egyesületek lokális elhelyezkedését vettem figyelembe.6 Ezt követően állítottuk össze az 1867-1918 között alakult zalai egyesületek kataszterét. E megfogalmazáshoz - mint azt más megye esetében is tettük - kénytelen voltunk ragaszkodni, mert ha az említett időszak egyesületeit rendeznénk táblázatba, úgy a kiegyezés előtti alakulásokat és egyidejűleg az összes egylet megszűnését is figyelemmel kellene kísérnünk. Különösen ez utóbbi feladat megoldása azonban a kutató számára teljességgel kivihetetlen. A dualizmus kori jogszabályok7 értelmében a Belügyminisztérium engedélyezte az egyesületi alapszabályok zömét. Éppen ezért az egyleti kataszterben az engedélyezést feltüntető oszlopban csak azt jelöltük külön, ha az alapszabályt más tárca ellenjegyezte. Az úgynevezett egyleti törzskönyv - Czigány állításával ellentétben8 - Zalában is fennmaradt; s nem is egy, hanem négy. Kettő nyilvántartás kora azonban 5 Bősze Sándor. „Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. (Szerk. Szili Ferenc) Kaposvár, 1997. (Somogyi Almanach, 53.) (Bősze 1997.) 21. p. 6 Erről bővebben: uo. 12-21. p. 7 Kiváló munkában gyűjtötte össze az egyesületekre vonatkozó - többek között a dualizmus kori -jogszabályokat: Egyesületi (egyesülési) és gyülekezési jogszabályok kézikönyve. 1. (Összeáll, magy. Páskándy János) Budapest, [193?]. 8 „A Zala megyei egyesületek vizsgálatakor a legfőbb gondot a források jelentették. így pl. az újonnan alakult egyesületekről - alapszabályuk miniszteri láttamozása (jóváhagyása) után - az 183
