Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Bősze Sándor: Zala megye dualizmus kori egyesületi katasztere

bizonytalan: az egyiket körülbelül 1894 és 1903, a másikat pedig 1904 és 1913 között vezethették.9 A másik két füzet 1920-ban, illetve 1926-ban keletkezett.10 11 A források mindegyikét jórészt utólag, s valószínű az előzők naprakésznek hitt átmásolásával, készítették el. Ennek következtében az átvezetés időpontjában már nem működött egyleteket egészen egyszerűen kihagyták. Sokkal súlyosabb problémát jelent, hogy az egykori hivatalnokok rendkívül figyelmetlenül és pontatlanul végezték munkájukat. E tekintetben a legmegbízhatatlanabbnak - a számtalan elírásnak „köszönhetően” - az 1920-as egyleti regisztert tekinthetjük. Jóllehet az egyesületek lajstromba foglalásáról 1873-ban rendelkezett a Szlávy- kormány belügyminisztere, Szapáry Gyula gróf, Vita Emil évtizedekkel utóbb bátran leírhatta, hogy nem volt „rendelkezés, mely az egyletek törzskönyvének, nyilvántartásának pontosságot biztosítana. Ezért szükséges az egyesületekre vonatkozó adatokat más levéltári források segítségével pontosabbá tenni. Az egyesületi iratok mellett a legfontosabbnak az egyesületi alapszabályok gyűjteményeit tekinthetjük. Ez utóbbi forrástípust — az 1394/1873. elnöki számú és az 1508/1875. számú belügyminiszteri rendeletek értelmében - az egykori alispáni hivatalokban kellett összegyűjteni. A Zala Megyei Levéltárban ezt - igaz részben - az úgynevezett „Letétek gyűjteménye” hivatott pótolni. A Magyar Országos Levéltárban őrzött minisztériumok fondjai kitűnően egészítik ki a megyei iratokat. A legfontosabb forrásokat a Belügyminisztérium archívuma tartalmazza. Az általános iratok fondjában helyezték el az engedélyezett alapszabályokat és a - meglehetősen hiányos - féléves alispáni egyleti jelentéseket. Az egyesületi kataszter összeállításához ez a levéltári anyag nyújtott felbecsülhetetlen szolgálatot.12

A későbbiek folyamán a zalai egyesületi katasztert felhasználva, azt kiegészítve tudjuk majd vizsgálni az egyletek kronológiai, kvantitatív és lokális jellemzőit (alakulásokat összesen és évenként, az abszolút és a relatív egyesületsüalispánnak kellett vezetnie. Ez az ún. »egyleti törzskönyv« Zalában nem maradt fenn.” Czigány 1994. 5. p.

9 Az elsőre az „(189?)”, másodikra pedig az „(190?)” jelzésekkel utalunk.

10 Zala Megyei Levéltár, Zala vármegye alispánjának iratai 13 999/1920. (jún.21.) jelentés a BM. 88 318/1919. sz. körrendeletére. Egyesületek nyilvántartása 1926-ig (1840/1925.) Zalaegerszeg, 1926. Az elsőre az „(1920)”, másodikra pedig az „(1926)” jelzésekkel utalunk.

11 Vita Emil. Egyesületi jog. Útmutatás az egyesületi ügyekben való eljárásra, gyakorlati példákkal. Budapest, 1906.

12 Magyar Országos Levéltár BM K 150. Az egyesületi kataszterhez jól lehetett hasznosítani a Belügyi Közlöny 1896-1918. évi évfolyamait, valamint a Magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig. 1. Vidéki egyletek és körök 1-3. (Szerk. Pór Edit) Budapest, 1988. c. kiadványt.

184