Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Bősze Sándor: Zala megye dualizmus kori egyesületi katasztere

A források szerint 1867-1918 között félezernél is több egyesület alakult Zala megyében. Miután a különféle nyilvántartások más egyéb szervezeteket - például a hitelszövetkezeteket — szintén e lajstromokba vették fel, indokolt tisztázni az egyesület fogalmát.3 Az időben változó tartalmú kifejezés definiálását azonban jelentősen megnehezíti, hogy a számos különböző szerveződési forma több, az egyesülettel rokon jellemzőket mutat. A kiegyezés utáni évtizedekben, sőt a dualizmust követően az egyesületnek nem nevezhető szervezeteket is az egyleti nyilvántartásokban regisztrálták. E helyütt - a jövőre nézve - szükséges megemlíteni, hogy a nemzetközi szakirodalom szintén ismeri ezt a terminológiai problémát.4 A fogalmi zűrzavart elkerülendő, szükségesnek érezzük tisztázni, hogy az egyesület, az egylet, a társaság és a kör kifejezéseket rokonértelmű fogalmakként használjuk.

A kiegyezés korában ismert többfajta fogalmi megközelítést számba véve, a korszak meghatározó jogszabályait és a kizárásos eljárást alkalmazva igyekeztünk körülhatárolni a vizsgálandó egyesületek halmazát. Természetesen, továbbra is feltételezzük azokat a majdani részletes regionális kutatásokat, amelyek módosíthatják, vagy akár meg is cáfolhatják az eddigi véleményeket. Addig azonban - a jelen munkára is érvényes nézet szerint - a korábban használt értelmezést alkalmazzuk: „Az egyesület természetes és jogi személyek által, államigazgatási eljárás útján (hatóságilag) engedélyezett és ellenőrzött alapszabályban megfogalmazott gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, szakmai és egyéb közös akarattal meghatározott célok megvalósítása érdekében, a nyilvánosság számára

muskori Nógrádban 1867-1918. In: Egyesületek, iskolák, nemzetiségek Nógrád vármegyében a 18- 20. században. (Szerk. Á. Varga László) Salgótarján, 1990.; Csurgat Horváth József - Erdős Ferenc: Fejezetek a kulturális egyesületek alapszabályaiból 1838-1946. In: Kulturális egyesületek Székesfehérváron 1698-1949. Székesfehérvár, [é. n.]. (Művelődéstörténet sorozat).; Egyházak a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai. Esztergom, 1991. május 29- 31. (Szerk. Bárdos István - Beke Margit) Tatabánya, [1992.]; Hajdú Géza: Vásárhely egyletei és könyvtárai 1827-1944. Szeged, 1977.; Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914). In: Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. (Szerk. Szita László) Pécs; Uő: Pécs szabad királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. In: Baranyai Helytörténetírás 1989. (Szerk. Szita László) Pécs, 1989.; Szecskó Károly: Az Egri Katholikus Legényegylet története (1860-1951). Eger, 1992. (Tanulmányok Heves megye történetéből).

3 Sajnálatos módon Czigány László csupán odáig jutott, hogy kijelentse, ha „az egyesületeket vizsgáljuk, szükséges tisztázni, hogy mit értünk a kifejezésen. Az egyesületfogalom meghatározásában több összetevő játszik szerepet, hiszen egy adott kor társadalmi szervezettségének az egyesületek is alkotói, (sic!)” Czigány 1994. 5-6. p.

4 Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. 2. kiad. Budapest, 1993, 51-53. p.

182