Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben

Lovast a veszprémi káptalan és a székesfehérvári őrkanonokság birtokolta (9 telkes jobbágy, 34 házas zsellér).77 Lovassal kapcsolatban sem egységes - feljebb volt szó róla - az investigatio. Az első felvételben, mint frissen megszállt helyet contractual istának írja le, majd egy későbbi felvétel tud egy 1760-ban, a veszprémi káptalan által adott urbáriumról, míg egy későbbi felvétel (1777) ismét contractusról ír. Valószínűleg a káptalan adta az urbáriumot és a székesfehérvári őrkanonokság a contractust. A contractus szerinti adózás a következő: 4 forint árenda, robot nincs, sem kilenced, sem más adó nincs szokásban. A későbbi szerződés értelmében 20 forint árendát fizettek. Semmilyen termésből nem adtak kilencedet csak tizedet. Nyolc örökös jobbágy volt, a többiek - nyilván itt is a zsellérek - szabadmenetelűek.

Az urbáriumban foglaltak alapján minden egészhelyes gazda örökös és szekérrel 52 napot szolgált egy évben vagy 104 napot gyalog. Aki 2 marhával tette szolgálatát, annak ezt gyalogrobotban számlálták. Tizedet adtak, kilencedet nem. A helyes gazdák esztendőnként 1 ludat, 2 csirkét és 10 tojást voltak kötelesek adni, ők örökös jobbágyok, a zsellérek szabadmenetelűek.

Mindszentkállya földesura a veszprémi püspökség volt (16 telkes jobbágy, 27 házas zsellér).78 79 Itt a szabadmenetelű jobbágyok contractual isták, az örökösök urbárium szerint szolgáltak. Az örökös jobbágyok 1 forint füstpénzt, 2 ludat, 24 tojást, 1 csirkét adtak. Száma a robotjuknak nem volt, „...hanem mindőn parancsoltának elől köllött állani, némelykor el is maradott. ”19 A contractualisták az 1751-ben Sümegen tartott úriszék határozata alapján 50 forintot árendáltak, tizedet adtak mindenféle termésből, 3 napot kellett robotolniuk. A szőlők után, amelyek hegy vám alatt vannak, azokból egyházi tizedet, „...amelyek akó alá valók, azokból a tizedet, mint földesuraságnak kilenced helyett járandót adtunk. ”80 Kilencedet sem az örökös, sem a szabadmenetelű parasztok nem adtak.

Szentbékállyán több kisebb birtokos mellett a veszprémi püspökség volt a föl- desúr (25 telkes jobbágy, 49 házas zsellér).81 1751-ben a Padányi-féle úriszéken „...minémű urbárium tétetett, ki nem adattatott. ”82 Az örökös jobbágyok robotoltak, de számát nem tudják, amikor kellett mentek, el is maradhatott. A contractualisták 3 forintot fizettek. Senki az egész községben nem adott kilencedet és ajándékot.

77 Lásd 2. melléklet.

78 Lásd 2. melléklet.

79 ZML IV. 1/g. Mindszentkállya, 6. kérdőpont.

80 ZML IV. 1/g. Mindszentkállya, 6. kérdőpont.

81 Lásd 2. melléklet.

82 ZML IV. 1/g. Szentbékállya, 1. kérdőpont.

142