Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai

mostohaanyja egyes adósságainak törlesztésével, illetve részbirtok átadásával törlesztett.58 Minthogy 1699-ben Vinkovich János és Zeke (II.) István nádori donatiot kapott a teljes Kaszaházára, a forrásfeltárás jelen szintjén nem értelmezhető megnyugtatóan a fenti szerződés. Annak 1724. évi záradéka is felveti azt a gondolatot; vajon lehetséges-e, hogy a lassan reorganizálódó országban, a még bizonytalan birtokviszonyok között az új birtokosnak, amennyiben akaratát erőhatalommal érvényesíteni nem tudta, úgy az esetleges törvényes birtokadomány ellenére is kompromisszumot kellett kötnie a vélt, vagy valós igényjogosultakkal?59 A ma Zalaegerszeg részét képező Kaszaházát a XVIII. század húszas éveiben nádori donatio, illetve örökség és vásárlás jogán immáron biztos kézzel tartotta a Zeke család és e település lett Zala megyei birtokainak legfontosabbika.60

A Zala megyei birtokok Zeke (II.) István és Zeke József földesurasága időszakában61

Zeke (II.) István Zala, Vas, Sopron megyei birtokpolitikáját - ahogy ez már jelzésre került - döntően egy momentum határozta meg. Apja és saját házasságával

58 SL Zeke cs. lt. 15. d. fasc. 17. no. 12. (Tar Judit a zálogösszeget a martonfai malomrész 150 Rft-ig történő lekötésében, a Borsos Benedek özvegyének járó 80 ft kifizetésében, továbbá „egy polovnyák bort is” megadva törlesztette. A fennmaradó boron kívül hiányzó 250 ft-ot az elkövetkező Szent Iván napig köteles lefizetni.)

59 Ez a kérdés azért is felvetődik, mert 1722 szeptemberében párisi Bácsmegyey József és Bácsmegyey Erzsébet - Hollósy Gáspár hitvese - teljes jogú megbízottjaként a fenti szerződésben rögzített, Vinkovich Jánost és feleségét, Tar Juditot érintő kaszaházi birtokrészt Ányos Máriának és vejének, Zeke (II.) Istvánnak 230 ft-ért, illetve a bor árát 20 ft-nak számítva összességben 250 ft-ért visszaadták. SL Zeke cs. lt. 15. d. fasc. 17. no. 12., Zalaegerszeg, 1722. szept. 3.

60 A forráskutatás jelen szakaszában még nem rajzolódott ki pontosan az, hogy a Zala megyei birtokokon a Zeke család tagjai milyen rendszerességgel jelentek személyesen meg, s hasonlóképpen jelenleg még nem ismert a Zala megyei birtokok gazdaságát irányító ispánok archontológiája. Az a forrásfeltárás jelen szakaszában is megállapítható, hogy a Zekék jó kapcsolatban álltak Zala vármegye hivatalviselőivel, akik, illetve az ő rokonaik, több esetben is képviselték a család érdekeit (pl. Madarász, Komáromy). Miképpen azt is rögzíteni kell, hogy az 1760-1770-es évekből nagyon részletes, birtokgazdálkodási adatsorok maradtak fenn, amelyek szakszerű adminisztrációra utalnak. Itt szeretném megköszönni lektoromnak, Simonffy Emil nyugalmazott levéltárigazgatónak, hogy e kérdés további kutatására, feldolgozására figyelmemet felhívta!

1 A dolgozat e része elsősorban birtoklás- és társadalomtörténeti aspektusú, megközelítési módja a földbirtokos család oldaláról történt meg. Ezt azért is jelezni kell, mert az adott települések lakosságára, az agrártermelés ágaira, volumenére az 1770-es évekből egy önálló feldolgozást is lehetővé tevő iratanyag maradt fenn.

106