Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hoós Éva: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa

alapból ennek a megyének is rendeltessék kebelbeli gimnázium és azt Kaposvá­rott állítsák fel”.24 Ez az ügy is, mint az összes tanrendszert érintő kérdés az országgyűlésről az 1790-91:67 te. által kiküldött közművelődési bizottsághoz került át. Időközben a Zala megyeiek is elkezdtek a keszthelyi gimnázium ügyében fellépni: ügyük hathatós támogatására Festetics György grófot, az iskola fenntartóját kérték fel. A gróf nem késlekedett: egy a nádorhoz címzett, és a közművelődési bizottság­hoz továbbított levelében közbenjárást kért mezővárosának, Keszthelynek gimnáziuma érdekében. Kérése mellett számos érvet sorakoztatott fel. Közülük a legnyomósabbnak egy komplex iskolai intézményrendszer létrehozására irá­nyuló tervet szánt, amelynek keretében az elemi iskolától a felsőbb tanfolya­mokig kívánt képzési lehetőséget biztosítani. Saját költségén — mint mondta — az anyanyelvi-elemi iskolát elméleti-gyakorlati gazdasági képzést nyújtó osztályokkal egészítené ki, ha cserébe Keszthely latin iskoláját megtarthatja. Tudomásunk szerint a Gcorgikon megalapításának terve — dokumentummal is alátámaszthatóan — itt, a regnicoláris bizottsághoz benyújtott kérvényben bukkan fel először.25 Festetics levelében először is azt kéri, hogy „...most, amikor a tudomány ügye is érdemben szóba került az ország boldogságának és előrehaladásának előmozdítása kapcsán, a nádor nyújtsa kegyes támogatását a mezővárosában, a Zala megyei Keszthelyen lévő gimnáziuma számára, ahol triviális iskola mellett egészen a humanitás osztályokig bezárólag folyik az oktatás.” Indoklásul felhozza, hogy a Somogy, és Veszprém megyei latin iskolával bíró helységek, ahová a keszthelyi iskola megszűnése után a fiatalok­nak mennie kellene, nagyon messze vannak. Azonkívül, habár az iskola alapve­tően a tanulmányi alaptól függ, régebben szülei, újabban ő maga az uradalmi pénztárból jelentékeny támogatást nyújtottak, és nyújt a tanárok bérének fizeté­séhez. További kevésbé szokványos érve, hogy gimnáziumának fejlesztése a köz számára igen hasznos lenne, mert szándékában áll gazdasági, elsősorban mező- gazdasági stúdiumot kapcsolni triviális iskolájához. Az oktatás gyakorlati 24 „Tametsi comitatus hic longe latcquc diffusus copiosa nobilitate abundaret, cum tamen in gremio sui pro docenda juventute sua nullum gymnasium habeat, hujus autem erigendi necessitatem jam etiam aulicum et provinciale dicastcria agnoverint: resque in cffcctuationc duntaxat adhaeserit, hinc humillimas preces nostras proponimus, ut sumto in reflexionem eo etiam, quod in non nullis comitatibus duo etiam gymnasia, signanter etiam in comitatu Szaladicnsi Canisae et Kcszthclyini exstarent, ex fundo studiorum destinetur et Kaposvarini erigatur.” A levél az 1790. május 19-i mcgycgyülcsből kelt. 25 A Georgikon történetére lásd Sülé Sándor: A keszthelyi Georgikon (1797-1848). Budapest, 1967. 9S

Next

/
Thumbnails
Contents