Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hoós Éva: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa

részének biztosítása végett, hogy az elméleti alapelvek nagyobb nyomatékot kapjanak, a gróf fölösleges allodiális földjeiből telket kíván kihasítani, s azt minden szükséges tartozékkal ígéri felszerelni. Adna épületet a mezei gazdasági gyakorlatok végzéséhez, juttatna kertet, istállókat, állatszerszámokat és minden egyéb szükséges eszközöket is. Az iskolába olyan falusi parasztot, vagy más alkalmas embert helyezne, aki a gazdasági tanár elméleteit a gyakorlatban végre tudja hajtani. „Ezek után bizonyos számú árvát, és más ifjakat korukhoz és erejükhöz illő minden évszakbeli munkákra megtaníttatni kívánom. Egy tanár felügyelete alatt gyakorolnák a szántást, a vetést, az aratást, a kaszálást, a széna összegyűjtését, az eperfákkal és a selyemhernyókkal kapcsolatos műveleteket; télen pedig mezőgazdasági eszközök készítésével, csépléssel, favágással, mindenféle ipari célú fonással foglalkoznának azok, akik egyébként a triviális iskolában a szokásos ismereteket, úgymint hittant, írást, olvasást, számtant, gazdasági naptárt és mezőgazdasági jelenségek megfigyelését tanulják.” Ami az iskola belső rendtartását illeti, annak részleteibe korai lenne belemenni addig, jelentette ki a gróf, amíg a keszthelyi gimnáziumot, és a vele összekapcsolt mezőgazdasági intézetet (agrarium institutum) megerősítő kegyes határozatot (resolutio) meg nem kapja. Annyit azonban előrebocsát, hogy kész magára vállalni az „agronómiái intézet” (agronomicum institutum) fenntartását, az azzal kapcsolatos költségeket, ha megkapja cserébe a gazdasági tanár jelölésének jogát. Ami a magasabb latin osztályokat illeti, tér vissza a gróf levelének voltaképpeni céljára, a ferencesek meglévő szerzetesházával kapcsolatban Zala megye már írt a helytartótanácsnak, amelyben a gróf javaslatait is feltárta pártoló véleményével együtt. Mivel az ott bemutatott kalkuláció szerint sem jelentenének [az iskolai intézmények anyagi] terhet [a Tanulmányi Alapnak], ezért kérésének mindkét tárgyát, mint amelyek egymással szoros összeköttetésben állanak (a szerző kiemelése) támogatásért esedezve a nádor elé terjeszti.26 Sajnos a levélen nincs keltezés, ezért nem fűzhető pontos dátumhoz a mezőgazdasági iskola alapítására tett javaslat eme első felbukkanása. A dokumentum érdekessége az, hogy a gróf fő célja a keszthelyi latin iskola megmentése volt. Csak ehhez kapcsolódva, mintegy mellékesen, és a kérést alátámasztandó veti fel mezőgazdasági iskola tervét. Festetics nyilván elkötelezte magát Zala megye

26 ad (b) Nr. 35 fase. D. Az irat hátoldalán Keszthely kérvényének minősítette a korabeli iktató a levelet, s csak annyit írt rá: „rationes adducunt pro conservando gymnasio Kcszthclyicnsi”. Se Festetics György neve, aki pedig egyes szám első személyben tette meg javaslatát, és kérelmezte egyúttal mezővárosa gimnáziumának megerősítését, se a levél keltének helye és ideje nincs feltüntetve, amely tehát egy másolati példány lehet csak.

99