Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Dominkovits Péter: Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei hivatalviselő elit képzésében. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláztatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából
meg, ahol is a közakarat ellenére visszavonuló Felsőbüki Nagy István utódjává, a vármegye alispánjává választották.19 Zeke II. István illetve József fia példája ismételten felhívja a figyelmet az egy családon belül egymást követő generációk megegyező iskoláztatására, illetve az adott eset a tisztségviselői kar önrekrutációját is példázza. Ugyanakkor itt kell azt is megjegyezni, hogy a megyei hivatalviselők egy jelentős része között különböző fokú, és eltérő okokból létrejött rokonsági kapcsolatok álltak fenn, amely tény esetlegesen a rokon családok életstratégiájának kialakításában, s ezen belül az iskoláztatásban, iskolaválasztásban is szerepet kaphatott. (A vizsgált időszakot tekintve ilyen rokonsági kapcsolat állt fenn pl. a Zeke és a Kecskés család, a Tholnay és a Miskey család között.) Vagyon cs iskoláztatás A soproni jezsuita gimnázium anyakönyvei a társadalmi státust tekintve csak jogi kategóriákkal határolják el egymástól a diákokat. így az 1710-es évben a 246 diák 36,2 %-a (89 fő) tartozott a nemesi jogállású személyek közé — mind a főnemesség, mind a praenobilisként megkülönböztetett „bene possessionatus”- ok —, illetve a „perillustris”-ként jelölt nagy tekintéllyel rendelkező nemesi családok sarjait, mind pedig a fölöttébb eltérő vagyoni állapotú megyei nemesség fiait ide számítva. A diákok 19,5 %-a (48 fő) polgári származású (cives) volt. 44,3 %-ot a nem nemesek (ignobiles) fölöttébb parttalan kategóriájába soroltak tették ki. A diákság 161,4 %-os létszámnövekedését mutató (397 fő) 1720. évi matrikula szerint a gimnázium tanulóinak 31 %-a (123 fő) tartozott a nemesség valamely vagyoni-pozícionális csoportjába, míg a létszámában szinte egyező polgári képviselet (47 fő) az abszolút arányokban 11,8 %-ra csökkent. Ekkor a jobbágy, szabados (libertinus) és különböző más, „nem nemes” — és nem polgári — sarjak a diákság 57,2 %-át adták. A fenti jogi kategóriák természetesen nem alkalmasak vagyoni viszonyok felmérésére. A vizsgált területre szűkítve is nyugodtan kijelenthető: az objektív, adatolt válasz megadása még alapkutatások sorát kívánja, hisz a korabeli nemesi társadalom rétegződésének, átrétegződésének viszonylag pontos ismerete, illetve a konkrét családtörténeti kutatások nélkül az iskolába járó nemesség vagyoni * II. 19 SL Zeke cs. it. 17. d. fasc. 23. no. 73., Papp László: Herceg Esterházy Pál nádor kancelláriájának működése (1681-1713). In: Levéltári Közlemények 20/23. 1942/1945. 319-321. o., Zeke II. István cletútjára: Dominkovits Péter: Egy 16-18. századi Sopron megyei nemesi család... 74
