Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Dominkovits Péter: Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei hivatalviselő elit képzésében. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláztatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából

A jezsuiták soproni gimnáziumáról

A soproni jezsuita gimnázium a győri püspök rekatolizációt segítő, illetve a katolikus hit megerősítését szolgáló egyházmegyén belüli iskolaalapításának egyik korai és fontos állomása volt. A közvetlen előzmény; Dallos Miklós győri püspök 1626-ban az egyházmegye központjában, a hadászati és kereskedelmi szempontból nagy fontosságú erődvárosban, Győrben mcgtclcpítcttc a jezsuitákat és rájuk építve gimnáziumot alapított. A püspöki székben utóda, trakostyáni Draskovich György egy évtizeddel később, 1636-ban — Esterházy Miklós nádor pártfogásával — a Nyugat-Dunántúl egyik evangélikus központjában, Sopronban a magisztrátussal folytatott hosszas egyeztető tárgyalások után a sz. kir. város egyik külvárosában, a Fövényverem térnél jezsuita szerzeteseket telepített le és ott nékik két épületet, templomot (Kirchhaus) és a Kollégium épületét megszerezte. A püspök a gimnáziumot 1650. október 28-án kelt végrendeletében — amelyben alapítványi formában 40000 Rft-ot hagyott a kollégium működésére — nemcsak stabilizálta, hanem az oktatás kiterjesztésére is kísérletet tett: végakaratában nemesi konviktus felállítását is meghagyta.2 (Itt kell megjegyezni: Sopronban a jezsuiták az iskolai oktatást már 1636 őszén megkezdték, a kollégiumi rangot azonban az intézmény csak 1650-ben nyerte el.)

A konviktus a Draskovich hagyatékra építő Lippay György esztergomi érsek adományaival 1661-ben megvalósulást nyert. Bár Sopron városa a rend letelepedésével azonos időben igyekezett a jezsuiták birtokszerzési jogát korlátozni, azt az 1670-es évek ellenreformációs hullámában már nem tudta megakadályozni. Ebben az évtizedben a jezsuiták és gimnáziumuk az északnyugati külvárosból a sz. kir. város belvárosába, s annak is frekventált helyére kerültek. 1674-ben ugyanis Széchenyi György kalocsai érsek, a győri püspökség adminisztrátora a rendnek a korábban evangélikus kézen lévő Szent György templomot, továbbá a

2 A soproni jezsuita gimnázium alapításának, illetve működésének történetére, a jezsuiták soproni épületeire, a jezsuiták és gimnáziumuk számára tett végrendeleti hagyományozásokra, s az ingatlanállomány gyarapodására: Horváth Kristóf: A Soproni kath. Gymnasium története. In: A pannonhalmi Szent Beneclek-rend soproni kath. Főgymnasiumanak értesítője az 1894/95. iskolai évről. Sopron, 1895. 1-35. o., Kuczogi Marcell: A 300 éves gimnáziumunk története. In: A 300 éves soproni szentbenedekrendi Sz. Asztrik Kai. Gimnázium jubileumi értesítője az 1935/36. isk. évről. Sopron, 1936. 117-131. o., Szabady Béla: Draskovich György győri püspök élete és kora (1599-1650). In: zt 300 éves soproni szentbenedekrendi Sz. Asztrik Kát. Gimnázium jubileumi értesítője az 1935/36. isk. évről. Sopron, 1936. 53-68. o., Schwartz von Megyés, Robert: Die Geschichte des Kollegs der Gesellschaft Jesu in der königlichen Freistadt Sopron (Ödenburg) 1636-1773. Veszprém, 1935.

66