Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Koltai András: A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól
nyomtatványok 1780-ban, 1804-ben, 1817 körül, 1838-ban, majd végül 1914- ben készültek. 1838-ban még olyan valóban noteszméretű rullákat is nyomtattak, amelyben egy-egy piarista tarthatta számon rendtársait. Az efféle ruháknak azonban forrásértéke csekély, mivel a benne szereplő adatokat — miután a novíciátusból megkapta rendbe fölvettek listáját30 — a tartományfőnök küldte meg minden évben az egyes rendházaknak.31 Suffragiumok A katolikus egyház az apostoli időktől fogva közbenjáró imákat és könyörgéseket, különösen pedig szentmiseáldozatot ajánlott föl azokért, akik Krisztusban hunytak el, de még nem tisztultak meg teljesen, mivel szent és jámbor gondolat a halottakért imádkozni, hogy megszabaduljanak bűneiktől (vö. 2Mak 12, 46). Ezt a közbenjárást nevezik latinul suffragiumnak. A közösség elhunyt tagjaiért való közbenjárás természetesen a piarista renden belül is megtalálható már a kezdetekről fogva. Már az 1621-ben készült Konstitúciók előírták, hogy a rendtagok mennyi közbenjáró könyörgést, misét vagy imádságot ajánljanak föl az életből eltávozott rendtársakért. Emiatt volt szükség arra az előírásra is, hogy az elöljáró, amint bizonyosságot szerez egy rendtárs haláláról, küldje el a generálisnak az elhunyt nevét és halálának napját.32 Ezt egészítette ki az 1659. évi egyetemes káptalan azzal, hogy a házfőnökök iparkodjanak értesíteni a tartományfőnököt is a rendházukban elhunytakról.33 A generális ugyanis az elhunytak adatait a provinciálisokon keresztül elküldte az egyes rendházaknak, ahol azokat külön kötetekbe jegyezték föl. A német rendtartományban, ahová akkor Magyarország is tartozott 1697-től elő is írták minden rendház számára, hogy az elhunytak neveit egy könyvbe írják be, amelyet a sekrestyében őrizzenek, hogy az elhunytak halála napján külön megemlékezhessenek róluk a misékben.34 A podolini házban például az első ilyen suffragium-jegyzéket 1676-ban kezdték el vezetni Frankovics Pál provinciális előírása nyomán annak a kötetnek a végén, amely a famíliákat is tartalmazta.35 A suffragium-bejegyzésck kezdetben valóban csak az elhunyt nevét és halálának helyét tartalmazták, de a XVII. 30 MPRKL, V 263/5. 31 MPRKL, V 263/6. 32 CC, pars 1, cap. 10, n° 1—4. 33 Acta Capituli Generalis anno 1659 celebrati, in Archivum Scholarum Piarum 1(1936), 18. 34 MPRKL, V 169/12. p. 67, n° I 8. 35 MPRKL, V 173/36, pp. 437^*89. 60
