Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Koltai András: A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól
század végére — különösen jelentősebb személyeknél — sokszor rövid méltatással, egy-két soros életrajzzal is kibővültek. 1676 körül azonban megkezdték Podolinban egy másik kötetet is, amely a podolini rendházhoz tartozó elhunyt rendtársak jelleméről haláluk körülményeiről készítettek egy-két oldalra terjedő följegyzéseket (obitus nostrorum)?6 Ezek az bejegyzések azonban egyre rövidültek, így egyre inkább a suffragiumokhoz váltak hasonlatossá. 1713-tól azután ebben a kötetben vezették tovább a suffragiumok katalógusát is, amelyeket egyre inkább consueta suffragiamk neveztek. Privigyén a kétféle jegyzéket — miután a rendház korábbi iratai elpusztultak — Mösch Lukács házfőnök 1688-ban már egy kötetben kezdte el vezetni, amint ez a rendház levéltárának 1688-ban cs 1689-ben készített jegyzékéből kiderül.36 37 Ennek a kötetnek azonban csak egyik része, a Privigyén elhunytaknak Mösch által írott életrajzai maradtak fönn egy XVIII. századi kézirathoz kötve.38 A harmadiknak alapított magyarországi rendházban, Breznóbányán viszont a legrégebbi ismert suffragium-könyveket (az elsőt 1712-1726 között, a másodikat 1752-1761 között) a misék följegyzésére szolgáló liber sacrorumok mellékleteként vezették.39 Amikor Mösch Lukács 1692-ben az önállóvá vált magyarországi rendházak elöljárója lett, a tartományi levéltár számára új katalógusokat készített az elhunytakról: az egyik a rendtartomány halottainak rövid életrajzát, a másik pedig a Rómából küldött suffragiumokat tartalmazta. Az említett kétféle halotti jegyzéket — privigyei gyakorlatát folytatva — ugyancsak egy kötetben kezdte el vezetni, méghozzá abban, amely a provincia történetét is tartalmazta.40 A tartományi levéltár eme katalógusait Mösch utódai több-kevesebb rendszerességgel 1715-ig vezették, majd — legalábbis a források hiánya miatt úgy látszik — mindkettőt abbahagyták. A magyar tartományi levéltár következő ismert suffragium-könyvét csak mintegy tizenkét év múlva, 1727-ben kezdték cl vezetni.41 Ez már nem tartalmazta a rendtartomány halottainak életrajzait, csak a Rómából folyamatosan, kis cédulákon küldött consueta suffragiakai, amelyek viszont minden elhunytról 36 MPRKL, V 174/40. 37 MPRKL, V 298/7, pp. 1-4. 33 MPRKL, V 178/65. 39 MPRKL, V 92/4, vol. I es V 25/3/12. 40 MPRKL, V 170/ 14, pars III, pp. 1-6. cs pars V, pp. 1-42. 41 MPRKL, V 433/6. 61
