Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Molnár Ambrus: A partikuláris iskolarendszer alakulása és fejlődése a hajdúvárosokban a XVII-XVIII. században
lizáló művelődési irányai között olyan intézmény volt, amelyen keresztül a műveltség, a kulturális javak elterjedhettek, a nép széles rétegeihez eljuthattak. A második: A hajdúvárosok partikulái olyan intézménytípust alkotnak, amely a Debreceni Kollégium tartozékaként a hajdútelepítések kibontakozásával és megerősödésével együtt honosodott meg. így alakított ki a Hajdúság közegének megfelelő követelményrendszert. Ennek az iskolarendszernek a hajdúvárosokban való kezdetét és fejlődését igyekszem a következőkben röviden vázolni. A partikuláris iskolázás kezdetei a Hajdúságban A hajdúvárosok művelődéstörténeti és iskolai kérdéseivel leginkább a helytörténeti írásokban, városmonográfiák fejezeteiben találkozunk. Ezeknek a monográfiáknak egy része foglalkozik a hajdúsági egyházi művelődés kezdeteivel, amely a XVI. század utolsó és a XVII. század első harmadában bontakozott ki. A Debrecen környéki falvak és városok református gyülekezetei mintegy fél évszázaddal a Bocskai-féle hajdútelepítés előtt keletkeztek. Természetesen az akkori kis falvakban a középkori egyháztól átvett iskolák is lehettek. A hajdúknak ezekbe a falvakba való letelepítése, a hirtelen hajdúvárossá lévő települések egyházának és iskolájának kibontakozását, jelentőségük növekedését hathatósan elősegítette.6 A hajdúvárosok, melyek Hajdúdorog kivételével, döntően református települések voltak, előnyös helyzetbe kerültek, mert közelükben, Debrecenben 1538 óta akadémiai tagozattal rendelkező Kollégium működött. Nemcsak a hajdúvá- rosok, hanem a kisebb falusi gyülekezetek is egészen korán tartottak fenn iskolát és tartottak rektort. Püspökladányban például a XVI. század végén, 1592-ben Körösi István volt a rektor.7 Általában elfogadhatjuk Révész Imre megállapítását, mely szerint: „Az igen nagy terjedelmű debreceni egyházmegyében, amint az egykorú feljegyzések mutatják, már a XVII. század elején a legcsekélyebb faluban is, a lelkész mellett határozott fizetéssel ellátott iskolatanítót találunk”. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a szintén a Tiszántúli Református Egyházkerület kebelébe tartozó Bereg és Ugocsa megyében lévő református falvakban a XVI. század 60-as, 70-es éveiben már működtek rektorok.8 6 Molnár Ambrus: A partikuláris és nemzeti iskola. In: Gazdag István (szerk.): i. m. 7 Tóth Sámuel: Adatok a Tiszántúli evangélikus reformált Egyházkerület történetéhez. Debrecen, 1894. 7. o. 8 Extractus Protocollorum Tractus Dcbrecensis 1615-1773. Barkóczi János jegyzetei (Kézirat a DK Egyházi Néprajzi Szekciója Adattárában Mátraházán) 1621-ben minden hajdúvárosban 47
