Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hausel Sándor: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959)

elé, hogy ugyanazzal a hűséggel szeressék és szolgálják a népet, az „apró” embereket.”7 E kezdeményezésnek sem lett eredménye.

Mivel a megyében az egyetlen tanítóképző volt, ezért amikor a Művelődési Minisztérium intézkedéseket tett a felszámolására a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1957. november 5-i ülésén, tekintettel a nagy pedagógushiányra, úgy foglalt állást, hogy kérni fogja a kormánytól a megtartását, mert „...szükségesnek tartja a Balassagyarmati Tanítóképző további fenntartását.”8 1958-ban még 27 fős ún. párhuzamos osztály nyílt meg a tanítóhiány enyhítése érdekében. A róla készült igazgatói jelentés9 szerint „azzal az érzéssel foglalkozunk az osztály tanulóival, hogy derék, jól helytálló nevelőkké lesz az osztály zöme”. Ennek ellenére a tanítóképzőben 1959-ben végleg megszűnt az oktatás. Balassagyarmat nem vehette fel a versenyt a jobb kondíciókkal és régi tanítóképzős hagyományokkal bíró városokkal (Debrecen, Esztergom, Győr, Jászberény, Kaposvár, Nyíregyháza, Sárospatak, Szeged, Szombathely, Budapest). 1958-ban a tanulók átcsoportosítását kellett elvégezni, mivel az akkori harmadikosok itt nem fejezhették be tanulmányaikat. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb gondot az okozta, hogy 6 főnek a sárospataki képzőt rendelték látogatni, ami a nagy távolság miatt nem kis ellenérzést váltott ki a szülőkből, diákokból s tanárokból egyaránt10 11. Ezért kérte Környei József igazgató e 6 főnek is az átirányítását Jászberénybe. A megszűnő képző eszközeiből" jutott Esztergomba, Salgótarjánba és a helybeli Leánygimnáziumba. Fennállása alatt közel 200 pedagógust képzett, legtöbbjük Nógrád megyében működött, vagy működik tanítóként, tanárként.

A tanítóképző működésének tárgyi feltételei

Megalakítása után ideiglenesen a Bercsényi utca 2. szám alatt helyezték cl, azonban az sem a pillanatnyi, sem a távolabbi követelményeknek és elképzeléseknek nem felelt meg. A minisztérium figyelmeztette a várost, amennyiben

7 Szent-Györgyi Albert Gimnázium Irattára (továbbiakban SZAGI) 228/1955.

8 Schneider Miklós (szerk.): Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970. Salgótarján, 1975.33.0.

9 SZAGI 105/1958., 737/1958. A művelődési Minisztérium átirányított további 9 főt, de a decemberi létszám már csak 31 fő volt.

10 SZAGI 737/1958.

11 SZAGI 771/1958. A hangszerek (ez esetben zongorák) szétosztását a minisztérium határozta meg.

403