Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hausel Sándor: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959)

nem találnak megfelelő helyet a tanítóképző számára, akkor megszüntetik, illetve elviszik más városba, ahol a fejlődési lehetőségei megvannak. Hegedűs Rajmund igazgató a városnak írt beszámolójában két objektumot nevezett meg, amelyek szerinte megfelelnének a képző céljára; a rendőrségi és a törvényszéki épület. A város oktatási állandó bizottsága tárgyalta a képző elhelyezésének ügyét, amelynek kapcsán még felmerült az az elképzelés is, hogy új épületet kell építeni, amelynek költségéhez 1 millió forintot társadalmi úton a megyéből gyüjtenének össze, a többit állami támogatás címén szereznék meg. Másik elképzelés szerint bonyolult cserék révén lehetett volna megoldani az ügyet. A városi tanács végrehajtó bizottsága áthárította a problémát a tulajdonképpen döntési helyzetben lévő Közellátási Bizottságra, magára csak az ügy sürgetését vállalva12. Végül is a képző a törvényszék épületének déli szárnyában (Köztársaság tér 2.) nyert elhelyezést. 1952-ben a „Tanulj tovább középiskolában!” című megyei beiskolázási brossúra számára írt szöveg13 már csábító távlatokat rajzolt az intézménybe lépni szándékozóknak. Ez évben költözött új otthonába az iskola. A „tág és világos” tantermeken kívül természettudományi előadóterem, zene-, rajz- és zongoraterem, biológiai, kémiai szertár, DISZ-terem „támogatja a tanulók harcát a jobb tanulmányi eredményért”. 1954-ben 29 helyiség szolgálta az oktatást, a hasznos alapterület 1766 m2 volt14. Hegedűs Rajmund elképzelése15 az volt, hogy az 1955-ös tanévben már a törvényszék teljes épülete a képző és a gyakorló iskola rendelkezésére fog állni. De a felújítások ellenére is jelentkező problémák hatására írhatta; ezekből látszik, hogy „épületünk eredetileg nem iskolának épült”. 1954-től 6,5 kh. gazdasági gyakorló és bemutató kerttel is rendelkezett az intézmény Újkóváron16. 1957-ben azonban az igazgató, tekintettel a képző fokozatos megszűnésére, kérte a bérlet felmondását. Gyakorló iskola 1952. szeptember 1-től három osztállyal, 70 fővel indult a képző épületében (négy osztály volt tervbe véve, de a padok hiányában a 4. osztály nem indulhatott el)17. Ez lett a város negyedik általános iskolája, bár nem tartozott a város vezetése alá, lévén a képző megyei intézmény. (A Melnyikov-módszerrel a

12 Nógrád megyei Levéltár (a továbbiakban NmL) XXIII. 502. 2. kötet

13 SZAGI 841-39/1952. A törvényszéken végzett építési munkák késése miatt néhány hónapig a gimnáziumot is igénybe kellett venni.

14 SZAGI 99/1954.

15 SZAGI 121/1953.

16 SZAGI 342/1954., 136/1956. és 438/1957. Érdekes megjegyezni, hogy ebből kifolyólag a képzőnek „beadási kötelezettsége” is volt; 1955-ban 245 kg kukorica, 37 kg napraforgó és 484 kg burgonya. SZAGI 426/1955.

17 SZAGI 234-8/1952.

404