Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
szakmai—társadalmi mobilitást az iskoláztatáson keresztül vélték megvalósíthatónak. 7. táblázat A tandíjmentes tanulók megoszlása felekezet szerint a polgáriban* Zsidók Keresztények Tandíj Első oszt. N=482 Negyedik oszt. N=332 Első oszt. N=650 Negyedik oszt. N=409 Egész tandíjmentes 61,8 55,1 76,3 62,3 Féltandíjmentes 9,1 22,3 10,5 21,8 Tandíjfizető 29,0 21,8 13,2 15,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 * itt csak azoknak az iskoláknak a diákjai szerepelnek, amelyeknél volt adat a tandíjról. A 7. táblázat is mutatja, hogy a keresztények közül a szegényebbek maradtak ki (illetve talán a szegényebb és nagyon rosszul tanuló diákok, akiknek tandíjat kellett volna fizetni), hiszen negyedik osztályra kétszeresére nőtt a féltandíjat fizetők, és valamivel nőtt a teljes tandíjat fizetők száma. Feltételezhető, hogy — leszámítva az elköltözést és az átiratkozást — a kimaradó fiúk tanoncnak mentek, a lányok pedig otthon maradtak, és besegítettek a háztartásba. A tandíj- mentesek száma a zsidóknál is csökkent, tehát a kimaradók egy része valószínűleg szintén munkába állt — és mivel a zsidók között hagyományosan nagyobb volt az önállók száma — feltehetően a családi műhelyben vagy üzletben. Ugyanakkor a tandíjmentesek számának csökkenése alatta maradt a keresztényekének, és a fizető diákok száma — szemben a keresztényekkel -— szintén csökkent, ami arra enged következtetni, hogy a zsidó tanulók kimaradása elsősorban nem az anyagi körülmények romlásának tudható be, és még a szegényebb zsidók is nagy erőfeszítést tettek a gyerekek iskoláztatására. Iskolai teljesítmény az érdemjegyek tükrében Amint az egyes tantárgyaknál elért átlagosztályzatokat feltüntető táblázatokból láthatjuk, a polgári iskolások általában véve meglehetősen gyenge előmenetelt mutattak, és szemben az elitoktatásban tapasztaltakkal (Karády, 1996. 140-142. o.) a különböző társadalmi-kulturális és anyagi háttérből érkező tanulók iskolai teljesítménye között nincsenek jelentős (statisztikailag szignifikáns) eltérések. Ezt több tényezővel lehet magyarázni. A tanulók többsége a kispolgárságból 392
