Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény

vidékiességüktől kellett megszabadulniuk, addig a vidékről jövő zsidóknak zsidóságukból eredő másságuk is hátrányt jelentett a többségében keresztények lakta metropoliszban. A biztonság és ismerős közeg utáni vágy tehát valószínűleg nagyobb számban vezette őket az izraelita polgári felé, mint a budapesti, szekularizáltabb zsidókat.24

Lemorzsolódás a polgáriban

A lemorzsolódás meglehetősen nagy eltérést mutat a zsidók és keresztények között. Míg a keresztény tanulók 64,4 %-a tűnt el negyedikre, a zsidóknak csak 52,9 %-a morzsolódott le. A negyedik osztályban már nem szereplő tanulók egy része mindkét csoportban valószínűleg elköltözött és/vagy más iskolába ment át (egy kis része gimnáziumba vagy reáliskolába mehetett), de feltételezve, hogy ez az arány nem tér el jelentősen a zsidók és a keresztények között, azt mondhatjuk, hogy az utóbbiak közül valamivel többen maradtak ki a polgáriból és mentek el tanoncnak vagy dolgozni (a fiúk), illetve maradtak otthon (a lányok). Ezt egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy a zsidó diákok valamivel jobb anyagi körülmények között élő családokból származtak — amint ezt a tandíjmentesek felekezet szerinti megoszlása mutatja, másrészt azzal, hogy a zsidó szülök készek voltak többet fektetni gyermekeik iskoláztatásába. Valószínűleg a keresztény családok nehezebben viselték az iskoláztatás anyagi költségeit, és nagyobb arányban vették ki gyerekeiket az iskolából, főleg akkor, ha azok nem mutattak túl jó előmenetelt. A zsidó családok ezzel szemben hajlandók voltak nagyobb anyagi áldozatot hozni a gyerekek taníttatásáért (illetve egy részük jobban megengedhette magának), és még akkor is jó befektetésnek találták az iskoláztatást, ha a gyerek nem tanult jól. Ez arra enged következtetni, hogy a zsidó kispolgárság, akárcsak a közép- és nagypolgársághoz tartozó zsidók, több okból is fontosabbnak tartotta a tanulást és a műveltséget, mint a keresztény kispolgárság (még ha ez nem is igen tükröződik a zsidó tanulók érdemjegyeiben), és még azok a zsidó szülök is beíratták gyermekeiket a polgáriba, akik maguk nem voltak iskolázottak, mivel a beilleszkedést és a

24 Itt kell megjegyezni, hogy a kisiparosok és kiskereskedők esetében — és a zsidó apák többsége ebbe a két foglalkozási kategóriába tartozott —jelentős eltérést találunk a migrációban. Míg a legtöbb kisiparos budapesti, a vidékről felköltözött kiskereskedők százaléka kicsivel meghaladja a mintaátlagot. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a kereskedők polgárosultabbak, és ebből következően mobilisabbak voltak, mint az iparosok.

391