Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
feltehetően meghaladta a rétegbe tartozó családok többségének anyagi lehetőségeit. Közép- és felsőszintű köztisztviselők A közép- és felsőszintű köztisztviselő apák (alispán, ispán, díjnok, tanár stb.) aránya megfelel a budapesti keresőnépességbeli arányuknak mind a vizsgált iskolákban, mind az összes budapesti községi polgárikban. A mintába bekerült iskolákban azonban csak elenyésző számban találunk felsőszintű tisztviselőt az apák között (3 apa szemben a 96 középszintű tisztviselővel), és feltehetően más budapesti polgárikban is hasonló lehetett a közép- és felsőszintű köztisztviselők aránya. A középszintű köztisztviselők között a keresztények mintabeli átlagukhoz képest valamivel (1,3-szorosan) felülreprezentáltak, ami valószínűleg azzal függ össze, hogy a közszolgálati szféra és az állami bürokrácia kevésbé volt vonzó a zsidók számára, illetőleg azok a zsidók, akik mégis ilyen állásba kerültek, gyermekeiket inkább középiskolába, mint polgáriba íratták be. A minta alapján feltételezhető, hogy a középszintű köztisztviselők közül elsősorban azok íratták polgáriba gyermekeiket, akiknek szűkös anyagi lehetőségeik miatt megterhelő lett volna a középiskolai tanulmányok finanszírozása (ami természetesen elsősorban a fiúknál merülhetett fel), és/vagy akinek a gyermekei nem tűntek különösebben jó képességűnek vagy erősen motiváltnak15, így a magasabb iskolára költött pénz nem térült volna meg. A középszintű köztisztviselő családokból származó tanulók többsége leány volt, és mindössze 12 %-uknak kellett tandíjat fizetnie. A lánytanulók magasabb arányára az lehet a magyarázat, hogy a fiúkkal szemben az ő esetükben a formális iskolai végzettség nemigen segítette őket a gazdasági és társadalmi felemelkedésben, így a szegényebb középosztálybeli családok elégségesnek tartották a lányok polgáriba íratását, és amennyire lehetőségeik engedték, inkább fiúgyermekeiket járatták középiskolába. Magántisztviselők A minta alapján úgy tűnik, hogy a polgári használói között a magántisztviselő szülők a budapesti kereső népességbeli arányuknak megfelelően képviseltetik magukat. Az azonban feltűnő, hogy egyetlen felsőszintű magántisztviselőt sem 15 Ez utóbbit a minta adatai is alátámasztják, mivel a közép-, cs felsőszintű közhivatalnokok gyermekei nem nyújtottak (statisztikailag szignifikánsan) jobb teljesítményt a polgáriban, mint az alsóbb rétegekből érkező tanulók. 378
