Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
találunk a vizsgált polgárikban, és amint arra a tandíjmentesség alapján következtethetünk, a közép-, és alsószintű magántisztviselők is viszonylag alacsony fizetésű hivatalnokok lehettek —- az alsószintű magánhivatalnok gyerekek mind tandíjmentesek voltak, és a középszintű tisztviselők gyerekeinek is mindössze 30%-a fizetett valamilyen mértékű tandíjat. Az alsószintű magánhivatalnokok inkább fiúgyermekeiket járatták polgáriba, ami azt jelzi, hogy az oktatási befektetés nem terjedt túl a fiúk eleminél magasabb, de nem középszintű oktatásán, míg a középszintű tisztviselők elsősorban lánygyermekeiket íratták a polgáriba, és fiúgyermekeiket megpróbálták középiskolába küldeni. Szabadértelmiség A mintába bekerült iskolákban a szabadértelmiségi szülők (ügyvéd, orvos, művész, újságíró, zsidó egyházi értelmiség16 stb.) aránya jelentős mértékben eltér az összes budapesti községi polgárit feltüntető statisztikáktól, ami feltehetően a vizsgált iskolák területi koncentrációjára vezethető vissza. Míg az 1,7- szeres felülreprezentáltságot mutató összesített budapesti adatok arra engednek következtetni, hogy a szabadértelmiség (vagy legalábbis annak egy része) előszeretettel íratta gyermekeit a polgáriba17, addig a kiválasztott iskolákban tapasztalható 3,2-szeres alulreprezentáltság erősen ellentmond a fenti tendenciának. Erre talán az szolgálhat magyarázatul, hogy a mintába bekerült gyermekek kétharmada VII. kerületi iskolába járt, és 87,5 %-uk a környező VI., VII. és VIII. kerületben lakott, amelyekben a budapesti átlaghoz képest jóval több zsidó lakott. Ezekben a kerületekben feltehetően kevés keresztény szabadértelmiségi élt, az itt lakó zsidó értelmiségiek pedig gimnáziumba vagy a Pesti Izraelita Hitközség polgári iskolájába íratták gyermekeiket. A mintában szereplő 16 zsidó 16 A korabeli statisztikák az egyházi értelmiséget a közszolgálat kategóriájába sorolják. Mivel én külön akartam választani az állami cs magánszektorban dolgozókat, nem sorolhattam az egyházi értelmiséget az első kategóriába, mert bár az egyházi intézmények közhasznú intézményeknek tekinthetők, nem részei az állami szektornak. Mivel véleményem szerint az izraelita hitközség által alkalmazott értelmiség (a mintában az egyházi értelmiség kategóriájába csak ilyenek tartoztak) mind végzettségét, mind életmódját tekintve a szabadértclmiséghcz áll a legközelebb, ebbe a kategóriába soroltam őket. 17 Bár a polgári iskolára vonatkozó korabeli statisztikákban tapasztalható anomáliák némileg kétséget ébresztenek az adatgyűjtés módszereit illetően, és egyes esetekben aláássák az adatok összehasonlíthatóságát. Ilyen kiugró eset a VIII. kerületi Németh utcai polgári fiúiskola, ahol 163 szülő tartozik az „egyéb értelmiség” (írók, művészek, stb.) kategóriájába. 379
