Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény

önálló iparosok több, mint háromszorosan, addig az önálló kiskereskedők csak alig kétszeresen felülreprezentáltak budapesti népességbeli arányukhoz képest. Nem zárható ki, hogy az iskolák területi koncentrációja némi torzulást eredményez, és a kisiparos szülök magas száma abból adódik, hogy a mintában domináns kerületekben több kisiparos lakott, mint kiskereskedő.12 Az is elképzelhető azonban, hogy a számbeli különbség a két réteg eltérő oktatási stratégiáit és anyagi lehetőségeit tükrözi. A kiskereskedőket valamivel polgárosultabb rétegnek tekinthetjük, mint a kisiparosokat, egyrészt jobb anyagi körülményeik miatt, másrészt azért, mert a kisiparral szemben a kiskereskedelem általában (bár ez nem minden vállfájára igaz, lásd ószeres) kevesebb nehéz fizikai munkával jár, ellenben több jártasságot feltételez az írás, olvasás, számolás terén, nyelvtudás és földrajzi ismeretek szükségesek hozzá, és egy földrajzilag viszonylag kiterjedt személyes kapcsolatrendszert is megkíván.13 A kiskereskedők tehát polgárosultabb szemléletmódjuk és jobb anyagi lehetőségeik miatt a kisiparosoknál nagyobb számban írathatták gyermekeiket (főleg a fiúgyermekeket) gimnáziumba vagy legalább reáliskolába. A kisiparosokkal szemben a kiskereskedők körében valószínűleg nem volt túl gyakori a fiúgyermekek tanoncnak adása, mivel az ipari tanoncság — és ez volt a gyakoribb, mert a tanoncság intézménye a kisiparban volt igazán jelentős14 — lefelé mobilitást jelentett volna mind életszínvonalban, mind presztízsben. Ez alól csak az elit iparosszakmát (pl. nyomdász, ötvös, fényképész) tanuló gyerekek jelenthettek kivételt. Természetesen a kisiparosok — főleg elit szakmákban dolgozó, illetőleg jól menő műhellyel rendelkező iparosok — között is voltak olyanok, akik gyermekeiket, főleg tehetségesebb fiúgyermekeket középiskolába íratták.

Kisiparosok és kiskereskedők — ipari és kereskedelmi alkalmazottak

A kiskereskedelmi alkalmazott szülők aránya a vizsgált iskolákban megfelel budapesti népességbeli arányuknak, ezzel szemben az ipari alkalmazott szülők erősen (kétszeresen) alulreprezentáltak. Ezt részben az magyarázza, hogy a

12 Az iskola körzetébe nemcsak a VII. kerület tartozik, ahol a kiválasztott iskolák többsége található, hanem a VI. és kisebb mértékben a Vili. kerület is, mivel a mintába bekerült diákok nagy része e három kerületben lakik.

15 Ez természetesen eltérő mértékben vonatkozik a kiskereskedelem különböző ágaiban dolgozókra; a házalókra például kevéssé igaz.

14 Budapesten 1910-ben 15 994 ipari tanonc volt, ugyanakkor csak 1805 kereskedőtanonc. Lásd Budapesti Statisztikai Évkönyv 1913-21. Budapest, 1921.42-43.0.

375