Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
budapesti statisztikában az ipari alkalmazott kategória nemcsak a kisipari alkalmazottakat foglalja magában, hanem a nagyipari munkásságot is, cs ennek köszönhető a budapesti kereső népességen belüli magas arányuk. A nagyipari munkásság gyermekei azonban erősen alulreprezentáltak lehettek a polgári iskolában, részben szüleik anyagi helyzetéből, részben a polgárosodási törekvések hiányából adódóan. A kisipari alkalmazottak (akiket sajnos a budapesti statisztikában nem lehet különválasztani) tehát a 2. táblázatban feltüntetettnél nagyobb arányban írathatták gyermekeiket a polgáriba. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a vizsgált iskolákban az önálló kisiparos apák száma nagyjából megegyezik a kisipari alkalmazottként dolgozókéval, míg az apáknak mindössze 2,6 %-a tartozott a gyári munkás kategóriába. Mindazonáltal — a fent leírt torzító tényezőket is figyelembe véve — valószínűnek látszik, hogy a kiskereskedelmi alkalmazottak nagyobb arányban járatták gyermekeiket a polgáriba, mint a kisipari alkalmazottak. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kiskereskedelmi alkalmazottak jobb anyagi helyzetüknél fogva — amit a tandíjmentesek kisebb aránya is alátámaszt — többet tudtak áldozni gyermekeik iskoláztatására, részben pedig azzal, hogy a gyakorlati ismereteket (mint például számtan, gazdaságtan, könyvvitel) nyújtó polgári jó befektetésnek tűnt azoknak a szülőknek a szemében, akik gyermekeiket szintén kereskedelmi pályára szánták. A kiskereskedelmi alkalmazottak magasabb aránya a polgári használói között azzal is összefüggésbe hozható, hogy a kereskedelmi alkalmazottak, akárcsak az önálló kiskereskedők, inkább készen álltak a társadalmi és szakmai mobilitásra, és egyáltalán a polgárosodásra, mint a kisipari alkalmazottak — ami nem meglepő, hiszen a kiskereskedelmi alkalmazottak, akárcsak az önállók túlnyomó részben zsidók voltak. A kereskedelmi alkalmazottakkal szemben a kisipari alkalmazottak feltehetően nagyobb számban adták az elemiből kikerülő gyerekeket tanoncnak, egyrészt azért, mert az ott megszerezhető tudás ismerősebb volt számukra, másrészt, mert a szakirányú ismereteket és szakmai gyakorlatot nyújtó tanoncság hasznosabbnak tűnt, mint az általános ismereteket adó polgári. Szolgák Az állami és magánszférában szolgaszerepet betöltő apák (hordár, váltóőr, postaszolga, iskolaszolga, üzleti szolga, kihordó stb.) budapesti arányukhoz képest alulreprezentáltak mind a mintában szereplő községi iskolákban, mind az összes budapesti községi polgáriban. Ez abból adódhat, hogy e réteghez tartozó családok többségében nem is igen merült fel a gyermekek polgáriba íratásának gondolata, egyrészt mert anyagi lehetőségeiket meghaladó befektetést jelentett 376
