Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
1. táblázat A budapesti lakosság és az összes budapesti polgári iskolás felekezeti megoszlása4 Felekezet Budapest lakossága* N=880 371 Polgári iskolások N=17 463 A polgári iskolások felekezeti megoszlása a budapesti lakosság felekezeti megoszlásához viszonyítva Keresztények 76,9 61,0 0,8-szoros alulreprezentáltság Izraeliták 23,1 39,0 1,7-szeres felülreprezentáltság Összesen 100,0 100,0* Forrás: Budapesti Székesfőváros Statisztikai Évkönyve 1909-12. Bp. 1913. 1910-ben a keresztények 0,8-szorosan voltak alulreprezentálva a polgári iskolában, szemben a zsidók 1,7-szeres felülreprezentáltságával. Még ennél is magasabb volt a zsidó lányok felülreprezentáltsága, ami arra enged következtetni, hogy a zsidó szülök legalább polgári iskolai végzettséget kívántak biztosítani a lánygyermekeknek, míg fiúgyermekeiket középiskolába próbálták küldeni, amennyiben anyagi hátterük ezt lehetővé tette és/vagy az iskoláztatást jó befektetésnek tartották. Bár az arányok évről évre valamennyit változhattak, a zsidók mindenkori felülreprezentáltsága valószínűsíthető.5 A jelenség azzal magyarázható, hogy a zsidóknál a polgárosodás folyamata előbb indult meg és szélesebb rétegekre terjedt ki, mint a keresztényeknél, mivel a zsidók többsége történetileg a polgáribb szakmákban helyezkedett el (ipar, kereskedelem), és sok 4 Megnyugtatóbb lenne, ha a polgári iskolába járók megoszlását az összes budapesti illetőségű 10-14 éves korosztály felekezeti megoszlásához viszonyíthatnánk, ilyen bontásban azonban a statisztikákban nem lehet adatot találni, sőt olyan adatok sincsenek, amelyekből ez kiszámítható lenne. Ebben az esetben lehetne ugyanis egyértelműen kizárni azt a feltételezést, hogy a zsidók azért felülreprezentáltak a polgári iskolák tanulói között, mert a zsidó családokban nagyobb az átlagos gyerekszám. Azonban — ha ez az adat nincs is meg —jó megközelítéssel lehet valamit mondani a különböző felekezetű családok termékenységéről. Ha Budapest Székesfőváros bármelyik statisztikai évkönyvében összevetjük az adott évben született gyerekek számát a családok számával, akkor azt találjuk, hogy míg a keresztény családoknál egy adott évben minden kilencedik családra jut egy élvcszületctt gyerek, addig a zsidóknál minden huszonegyedik családra. Azt a feltevést tehát elvethetjük, hogy a zsidók polgári iskolai felülreprezentáltsága a nagyobb gyerekszám miatt van. 5 Karády Viktor: A középiskolai elitképzés első történeti funkcióváltása Magyarországon (1867— 1900). In: Educatio 1995. Ősz. 655. o. 369
