Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh József: Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapításától az első világháborúig
NÉMETH JÓZSEF EGY DUNÁNTÚLI KISVÁROS ÉS GIMNÁZIUMA A zalaegerszegi gimnázium története, alapításától az első világháborúig Idén ünnepli százéves fennállását a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium. 1895-ben iratkoztak be első diákjai, 1897-ben készült el az évfordulóra szépen megújított épülete. Létrejöttét másfél századon át érlelt szándékok, tiszteletre méltó áldozatkészség készitette elő. Nem csoda, hogy munkáját is nagy várakozás kísérte. Az intézmény hamarosan bebizonyította, hogy színvonalas, jó munkát végez. Példaként az 1904-ben érettségizett osztály három tagjának életútjára utalok: Pais Dezső (nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, Zalaegerszeg díszpolgára, ma iskola is viseli nevét), Mező Ferenc (tanár, sporttörténész, az 1928-as amszterdami olimpia irodalmi epikai bajnoka, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja), Simonffy Jenő (tanár, fizikus, gimnáziumi igazgató, csomapi premontrei rendi prépost). írásomban annak a szellemi kisugárzó hatásnak néhány elemét szeretném felidézni, melyet a gimnázium a szükebben vett nevelő-oktató munkán kívül a kisváros egész életére gyakorolt. Úgy gondolom, hogy tanulságai nemcsak Zalaegerszegre, hanem a kor legtöbb kisvárosi gimnáziumára érvényesek. A kisváros Ahogy Keresztury Dezső gyermekkori emlékeit felidézte, Zalaegerszeg „nem tartozott a nevezetes kisvárosok közé: idegenek számára nem is volt különösebben vonzó. Megyeszékhely, de csak vicinális vasútja volt”. Rangot, tekintélyt szinte kizárólag a megyei hivataloktól várhatott. Noha 1247-ben már oklevél említette, némi szerephez csak a XVII. században jutott, amikor Kanizsa eleste után a török elleni védekezés dél-dunántúli központjává vált. 1725-től a vármegye székhelye. A reformkorban viharos megyegyülések színhelye, ahova Festetics György, Pálóczi Horváth Adám, Plander Ferenc, majd Csány László, Deák Ferenc sietett vitázni, a reformokért küszködni. Itt szavazták meg a balatonfüredi színház, a zalai nemzeti könyvtár létesítését, innét indították a pozsonyi diétára haladó szellemű követutasításokkal a vármegye képviselőit, másfél évtizeden át Deák Ferencet is. 35
