Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Karády Viktor: A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon

san, regionálisan vagy helyi szinten a beiskolázási esélyekben, a lemorzsolódási kockázatban, a tanulmányi eredményekben stb. megnyilvánuló eltéréseknek. Konkrétan például a mindenütt megfigyelt kirívó zsidó és nem jelentéktelen evangélikus „túliskolázási” trend mit köszönhet az érintett népességek általában a többinél „polgáribb” osztályszerkezetének, eltérő szintű (a zsidóknál feltűnően gyors) városiasodásának stb. — azaz réteghelyzetéhez kapcsolódó sajátosságainak —, és mit különös mobilitási stratégiáinak (mint például a századforduló óta egyre kisebb gyerekszáma, a csoportsajátosan jobb lakásviszonyok, az asszimilációs elkötelezettség, az idegen kultúmyelvek művelődési tőkeként való halmozása stb.), és megint mit „hozott” vagy történelmileg örökölt kultúrjavainak (mint a zsidóságban a vallásos intellektualizmus, a szintén vallási szükségletből kifejlődő magas szintű alfabetizáció, az életfegyelem stb.).

Az előbbiekhez megjegyezhető, hogy hasonló adatok Európában csak a szomszédos országokban találhatók, főképp a Monarchiában és ennek utódállamaiban, ahol az 1849-es Organisationsentwurf alapján (amely Magyarországon is a modem nyolcosztályos középiskola alapító törvénye) ezeknek az információknak módszeres regisztrálását kötelezővé tették. Nyugat-Európában az iskolai kereslet ilyenfajta kutatása alig lehetséges, mivel hasonló adatokat a legtöbb helyen igen ritkán gyűjtöttek. Érdemes lenne kihasználni azt, hogy ezen a téren, kivételesen a hazai és kelet-középeurópai kutatási lehetőségek sokkal jobbak, mint Nyugaton.

Bár tanulmányom szövegéhez nem szántam jegyzeteket, engedtessék meg, hogy itt jelezzem a fenti (s talán olvasóim számára is lényegesnek tűnő) témákra vonatkozó újabb magyarországi publikációimat: A középiskolai elitképzés első történelmi funkcióváltása Magvarországon, 1867-1910. In: Educatio, 1995., A zsidó túliskolázás szociológiai kérdései Magyarországon., In: A zsidó iskolázás, Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság, Felekezeti és társadalmi egyenlőtlenségek a jászberényi gimnázium diákjai között (1911- 1945). In: Jászberény-évkönyv 1995., Social Mobility, Reproduction and Qualitative Schooling Differentials in Old Regime Hungaiy. In: History Department Yearbook 1994- 1995, Central European University, Budapest, 1996; Felekezeti státusz és iskolázási egyenlőtlenségek. In: Laczkó Miklós (szerk.): A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok 1890-1945., Budapest, 1994; A numerus clausus és a zsidó értelmiség. In: Vázsonyi Vilmos Emlékezete, Konferencia Vázsonyi Vilmos életművéről 1994. március 25-én, AB Beszélő Kiadó, Budapest, 1995. 79-98. o. Ezek, s egyéb a magyar iskolázás modernkori társadalomtörténetére vonatkozó munkáim 1997 elején kötetbe gyűjtve jelennek meg a Replika-könyvek sorozatban Budapesten.

34