Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Karády Viktor: A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon

A tényleges iskolai kereslet, mint ismeretes, mindig igen erősen függ a globálisan iskolázási esélyekkel bíró fiatalkorú népesség réteghelyzetétől, vagyis attól, hogy anyagilag és előképzettsége szerint képes-e a felsőbb iskoláztatással járó terhek viselésére, hogy beleillik-e ez szakmai-társadalmi élettervébe, hogy a megszerezhető iskolai képesítéseket tudja-e és érdemes-e az életciklusban hasznosítania. Magyarországon is, külföldön is az iskolai kereslet rétegsajátos vagy miliők szerinti változásait elsősorban az általános társadalmi egyenlőtlenségek iskolai vetületeként értelmezték, nevezetesen a marxista vagy a legtöbb szociológiai ihletettségü osztályelmélet keretében. Van azonban egy másik, az előbbit nem meghazudtoló, de ezt lényegesen kiegészítő értelmezési keret, mely a különböző „induló csoportok” stratégikus magatartásán alapul, s azon a felismerésen (vagy feltevésen), hogy hasonló „osztályhelyzetü” fiatalok történelmileg egészen eltérően viszonyultak az iskolához és az általa közvetített vagy igazolt műveltségi tőkéhez nemzetiségi hovatartozásuk, felekezeti kötöttségük, lakóhelyük (városi-falusi), demográfiai státusuk (családnagyság, nem, a testvérek közötti születési rang), a felmenők birtokolta kulturális tőke stb. szerint.

Empirikusan sajnos igen ritkán volt eddig mód a kétfajta információkat kombinálni. Ezért a legtöbb kutatás vagy (s ez a leggyakoribb) a rétegsajátos beiskolázási egyenlőtlenségeket vizsgálta — általában a szülők társadalmi helyzete szerint —, vagy (ritkábban) a vallás- vagy nemzetiség-sajátos egyenlőtlenségeket, anélkül azonban, hogy ezeket egymással vagy más változókkal összefüggésbe hozták volna. A magyar középiskolákra nézve pedig az iskolai kereslet főbb tényezőire nézve egyedülállóan gazdag adatbankok állnak rendelkezésre, hiszen a diákok társadalmi beágyazottságának országos, s esetenként városi (pl. budapesti) mutatói mellett minden gimnázium vagy reáliskola éves értesítője legtöbbször osztályonként külön-külön közöl egységes elvek szerint tagolt információkat a diákok megoszlására szüleik „polgári állása”, anyanyelve, felekezete, születési helye, lakhelye, életkora szerint. Talán nem felesleges itt emlékeztetni arra, hogy az iskolai keresletnek ezekre a legfőbb társadalmi változóira vonatkozó nyers adatokat az osztálykönyvekben minden diákra nézve külön is meg lehet találni. Az adatok statisztikai kombinálásának tehát semmi akadálya nincs, ha a kutató visszanyúl az eredeti személyi adatokhoz. Ezekhez érdemes még a nemzetiségi eredet jelzésére a név jellegét is számba venni, s így részletesebben le lehet írni a felsőbb iskolai keresletnek egyes intézményekben megfigyelhető leglényegesebb társadalmi összetevőit.

Az ilyenfajta, újabban — részben saját kezdeményezésemre is — beinduló kutatások témavilága éppen a körül forog, hogy nn volt a tényleges fajlagos súlya a különböző rétegek, felekezetek, nemzetiségi csoportok között országo33