Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
20 iró, újságíró, szerkesztő 21 pap, egyházi alkalmazott, tanár, tanító 22 alkusz, ügynök 23 magángazdaságban (közelebbről meg nem határozható) 24 egylet, szövetkezet A foglalkozási kategóriák kialakítása A kódolás legkényesebb része a foglalkozási megnevezések kódolása volt, hiszen ez a dolgozat legalapvetőbb kérdéseinek területe, s — szemben például a vallás megjelölésével és kódolásával — korántsem egyértelmű, hiszen a foglalkozási megnevezések vertikuma szinte végtelen vagy legalábbis nem olyan zárt mint a felekezeti hovatartozásé. Emellett olyan kódolási rendszert kellett kialakítani, amelynek nagyon ‘szórt’ foglalkozási megjelöléseket kellett tudnia lefedni, hiszen a kereskedelmi akadémisták apái és maguk a végzett akadémisták nagyon eltérő gazdasági szerkezetű korszakokban dolgoztak, a felsőkereskedelmi iskolákba járók szülei pedig mindkettőhöz képest egy harmadik szférát jelentettek. A kódrendszernek e kiterjedt érzékenységét úgy próbáltuk megvalósítani, hogy egy kettős kódlistát használtunk: minden, a mintában előforduló foglalkozási megjelölést két eltérő kódlista szerint láttunk el kódszámmal. Az egyik — egy hierarchikus — lista a napszámosoktól a nagytulajdonosokig terjed, a másik pedig egy ágazati rendszerű lista, amely a mintákban lényegesnek tűnő gazdasági ágazatokat öleli fel. E kódlista így természetesen az adott forrásokra szabva, illetve azok adott szempontú feldolgozásának igényei szerint lett kialakítva. Voltak személyek, például tanárok, papok, ügyvédek, illetve az ilyen foglalkozásokkal jelöltek mint ’szikvíz gyárban’, ’vasáru üzletben’, akik csak az egyik vagy másik listából kaphattak kódszámot, az említettek például a másodikból, de arra is volt példa, hogy csak az első lista alapján tudtunk valakit kódolni, tipikusan ilyenek például a ’tisztviselő’ megjelölésüek. Az önállóak kategóriáját a hierarchikus listában is lehetőség szerint szétbontottuk azokra, aki foglalkozási megjelölésük vagy ismert nevük alapján biztosan nagytulajdonosok, valamint azokra akik biztosan kistulajdonosok. A harmadik, az egyéb önállóak kategóriájánál nem lehetett pontosan megbecsülni a vagyon vagy jövedelem nagyságát, de nagyon valószínű, hogy ezek a két másik kategória között helyezkednek el ebből a szempontból. A nagytulajdonosok közé azok kerültek, akikről nevük alapján ez nyilvánvaló volt, valamint a kevésbé ismert nevű ’banküzlet-tulajdonosoknak’ ’gépgyárosoknak’ ’földbirtokosoknak’, ’nagykereskedők’. A kistulajdonosok 337
