Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása

közé pedig ’szatócsok’, ’rongykereskedők’, ’órás’, ’címfestő’, ’cukrász’ stb. A külön megjelölés nélküli önállóak leggyakrabban ’kereskedők’, de sok ’ügynök’, ’szeszfőző’ és más efféle megjelölést is ide soroltunk be, itt vannak a ’gazdálkodók’ és a ’magánzók’ is, akik között egészen nagy vagyonúak épp úgy előfordulhatnak, mint nyugdíjas özvegyek, akiknek gyermeke tandíjmentességet kap. Ide soroltuk be a ’bérlőket’, a különféle mezőgazdasági terményekkel üzletelő ’bizományosokat’, azokat a kereskedőket, akiknek üzlete megítélésünk szerint tőkeigényesebb volt, mint például a ’marhakereskedőké’, a ’szénkereskedőké’. Az önállóknak ez a kategorizálása elég bizonytalan ugyan és valószínűleg számos hiba adódik abból is, hogy ugyanazok a megnevezések is takarhatnak egészen eltérő vagyoni, jövedelmi viszonyokat, mégis kár lett volna a biztos adatokat elveszíteni azáltal, ha az önállóakat egyben kezeljük, mivel az egészen nagy vagyonok, illetve az egészen kis egzisztenciák sok esetben biztosan azonosíthatóak voltak.

A ’tisztviselőktől’ elkülönítve önálló kategóriaként kezeltük a ’főtisztviselőket’, ide a magángazdaság valóban magas szintű vezetőit soroltuk be: ’vezér- igazgató’, ’cégvezető’ (bár ez például már kérdéses lehet), ’cégjegyző’, ’igazgató’, nagy bankoknál már a fiókvezetőket is. Azokat viszont, akiket ’főtisztviselőként’ jelöltek (ez az anyakönyvi, bizonyítványi adatoknál fordult elsősorban elő) tisztviselővé minősítettük vissza, azt gondolván, hogy ha az általunk alkalmazott kódlista szerint is főtisztviselők lennének, akkor titulusukat adták volna meg az egyszerű ’főtisztviselő’ megjelölés helyett.

A tisztviselők alatt egy vegyes kategória következik kódlistánkban, ez az ’írnokokat’, ’díjnokokat’, ’segédtiszteket’, ’raktámokokat’, ’pénzbeszedőket’, ’kereskedelmi- és iparossegédeket’, ’utazókat’, utánuk pedig a ’művezetőket’, ’munkafelügyelőket’, ’pincemestereket’ és hasonló alkalmazott, de nem munkás személyeket foglalja magába. Ezután az alkalmazotti réteg után következik kódlistánkban az ’altisztek’, ’kalauzok’, ’hivatalszolgák’ csoportja, őket a ’munkások’ követik, legvégül pedig a ’szolgákkal’, ’cselédekkel’, ’napszámosokkal’ zárul a sor. Ez utóbbi kategóriákat azonban az elemzés során egyben kezeltük, mert elválasztásuk rendkívül bizonytalannak bizonyult a kódolás során, másrészt, mert a szóban forgó mintákban túl kevés személy került ezekbe a kategóriákba. Bizonytalanságukat jelzik, hogy csupán felsorolással voltak megjelölhetők, egyedül az altiszti kategória különül el világosan a többi közül.

Az ágazati logikát követő kódlista kategóriái a következőek: ’erdészet és mezőgazdaság’, ’gyáripar’, ’kereskedelem’, ’tőkeigényesebb és mezőgazdasági termékekkel való kereskedelem’, ’ipari és import termékekkel való kereskedelem’ (ez utóbbi két kategóriát azért különítettük el, hogy csökkentsük a ’keres338