Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
lényegesen alacsonyabb volt az izraeliták aránya, mint a minta egészében (38, illetve 34 %). A tisztviselők ágazati megoszlásában legnagyobb súllyal a pénzintézetek szerepeltek (40 %), a főtisztviselők körében még ennél is nagyobb arányban voltak jelen a pénzintézetekben dolgozók (61 %). Csekély kisebbséget alkottak a tisztviselők között a közszolgálatban állók (5 %). Az apák felől vizsgálva az adatokat, megfigyelhető, hogy az önállóak gyermekeként a Kereskedelmi Akadémiára került hallgatók nagyobbik része nem vitte tovább az apja üzletét, vagy alapított helyette más önálló céget — ezt csak 28 %-uk tette —, hanem valamilyen alkalmazásban helyezkedtek el, 64 %-uk tisztviselő lett, 7 %-uk pedig főtisztviselővé vált 1906-ig. Legnagyobb arányban a nagytulajdonosok gyermekei őrizték meg az önállóságot, de még az ő többségük is alkalmazásban áll (52 %). Az a csoport, amelyiknek gyermekei a legkisebb arányban maradtak pályájuk során a szüleik foglalkozási helyzetében, az alsóbb beosztású alkalmazottak csoportja, mindössze 2 %-uk került ugyanebbe a csoportba, nagy többségük a többi kategóriákban — jórészt a tisztviselőknél — oszlik el, számukra tehát az iskola egyértelműen megnyitotta a felfelé való mobilitás útját, (lásd 9. táblázat) A kistulajdonosoktól számlázó diákok — amellett, hogy ők őrizték meg a legkisebb arányban az önálló egzisztenciát — ágazati szempontból is jelentős eltéréseket mutatnak a két forrásból azonosított akadémisták összességének sajátosságaitól: a pénzintézetekben tevékenykedők a kistulajdonosoktól származó tisztviselők között lényegesen kisebb arányt tesznek ki, mint az összes pénzintézeti tisztviselő az egész mintában (26 % szemben 40 %-kal). Ehhez hasonlóan az ebből a kategóriából származó volt diákok között a közszolgálati pályán lévők aránya is alacsonyabb az egész minta hasonló arányánál. Viszont nem olyan alacsony az 1906-ig főtisztviselővé vált tisztviselők aránya (6 %) a kistulajdonos apáktól származó diákok között. A közszolgálati apák tisztviselő gyermekeiből 1906-ig azonban még nagyobb arányban lettek főtisztviselők (16 %). A fenti adatokból kibontakozó legfontosabb intergenerációs mobilitási tendencia az önállóaktól a tisztviselők közé való áramlás. Ennek magyarázata lehet talán, hogy a Kereskedelmi Akadémia a cégeket nem tovább vivő fiúk számára nyújtott lehetőségeket — tudást és csatornákat —, amelyek lehetővé tették számukra a magángazdaság tisztviselői pozícióinak megszerzését. Sokak számára a más vállalatoknál biztosabb állást jelentő és nagyobb presztízsű részvénytársaságok, illetve nagyon nagy arányban a bankok tisztviselői apparátusába való 321
