Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
Az összes azonosítottat tekintve azonban a foglalkozási csoportok szerint nem mutatkoznak lényeges eltérések sem egészében vizsgálva a mintát, sem felekezeti bontásban. Összességében elmondható tehát, hogy a keresztények az intergenerációs mobilitásra alkalmas mintában valamelyest alul-, a zsidók pedig valamivel túlreprezentáltak. Természetszerűleg alulreprezentáltak a mintában az iskola fennállásának első évtizedeiben végzett évfolyamok, de a származástól nem függetlenül, mivel a kistulajdonosok és tisztviselők gyerekei vannak alulreprezentálva és az egyéb önállóak, illetve a főtisztviselők fiai túlreprezentálva. A legfontosabb intergenerációs trend, ami az apák és a fiúk foglalkozási helyzetének összevetéséből kibontakozik az önálló alkalmazottváltás. A továbbiakban ezt próbáljuk meg lehetőség szerint minél részletesebben elemezni. Az apák és a fiúk foglalkozási vagy társadalmi helyzetének összevetéséből, ha a fiúk felől indulunk ki, az első feltűnő eredmény, hogy az önállóak közé belépni a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után csak nagyon nehezen lehetett; a Kereskedelmi Akadémia volt hallgatói közül az önállóak 94 %-ának apja is önálló volt. A különféle ágazatokhoz tartozó önálló apák azonban nem ugyanolyan arányban szerepelnek az önálló fiúk szülei között, mint az egész azonosított mintában. A magánzók, vagyonukból élők, iparosok, vendéglátóiparban tevékenykedő önálló apák, akik az egész mintában 9, 8 és 3 %-ot tesznek ki, mind 1 % alatt találhatóak csak meg az önállóvá vált akadémisták szülei között. Ezzel szemben valamelyest fölülreprezentáltak közöttük a kereskedők (61 % az egész minta 58 %-ával szemben), az ipari önállóak (7 % szemben 2 %-kal) és a mezőgazdasági önálló apák (13 % szemben 9 %-kal). Az önállóak gyermekei azonban a tisztviselővé és fötisztviselővé vált egykori hallgatók között is óriási többséget alkotnak; a tisztviselőknek csak 15 %-a származik tisztviselő családból, 76 %-uk apja önálló volt, a maradék pedig a főtisztviselők, illetve az alsóbb beosztású alkalmazottak gyerekei közül került ki. (lásd 8. táblázat) Az összes alkalmazásban álló egykori diáknak csak egy csekély kisebbsége (4 %) dolgozott a közszolgálatban. Ez utóbbiak szülei között csak 18 %-ot tettek ki a közszolgálatban tevékenykedő apák (míg az önálló apák 42 %-ot). Ugyanakkor — most már az apák felől kiindulva — az összes ilyen, tehát közszolgálatban alkalmazott apától származó diáknak csak még kisebb hányada volt közszolgálati pályán (14 %). Ez azt jelenti, hogy a Kereskedelmi Akadémisták szülei között nem jelenik meg egy határozott közszolgálati blokk, amelyik gyermekét is hasonló pályán indítaná el. Emellett természetesen sem az apák, sem a fiúk generációjában nem volt nagy a közszolgálatiak aránya, továbbá a közszolgálatiak között természetesen — apáknál és fiúknál egyaránt — no
