Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
illetve főtisztviselővé vált végzett hallgatók között a közszolgálatban tevékenykedők aránya fokozatosan csökken az idővel — először 23, majd 9, végül pedig 3 % —, ami valószínűleg részben a keresztények hasonlóan csökkenő arányával függ össze, de azt meghaladja. Mielőtt továbblépnénk a kereskedelmi akadémisták intergenerációs mobilitásának elemzéséhez egy forráskritikai kitérőt kell még tennünk, hogy pontosabban elhelyezhetők legyenek a kapott eredmények. A két különböző forrásból, tehát az anyakönyvből, illetve bizonyítványokból ismert személyek és a Kereskedelmi Akadémia ünnepi kiadványából ismert személyek közül 1956-ot sikerült azonosítani. Ebből 1372 olyan személy, akinek az apjára vonatkozó foglalkozási adatok és a saját 1906-os foglalkozása egyaránt ismert. Ez azt jelenti, hogy az azonosított személyek 70 %-ának ismert a foglalkozása. Azonban nem azonos minden csoport esetében az adatveszteség; a zsidóknál az azonosítottak 72 %- ának ismerték a foglalkozását a minta összeállítói, míg a keresztényeknél csak 60 %-nak. A budapesti születésűek esetében 71 %-ban, a vidékiek esetében viszont meglepő módon 85 %-ban. Ha a lakhely szerint vizsgáljuk az adatvesztést, akkor is azt kapjuk, hogy a vidéken élőket nagyobb arányban ismerik, mint a fővárosiakat (91 % szemben 80 %-kal; a magas arányok abból adódnak, hogy akinek a lakhelyét biztosan ismerték, annak foglalkozását is nagyobb valószínűséggel állapították meg). A felekezeti hovatartozás, a születési hely és a lakhely közül itt talán a legelső az a változó, amelyik a másik kettőt is befolyásolja, lévén a vidéken születettek és a vidéken élők között egyaránt nagyobb az izraeliták aránya, mint az egész mintában. Az 1870 körűiről ismert csoport esetében csak 34 %-nál ismerték a foglalkozást. Ha összevetjük az e csoporthoz tartozó ünnepi kiadványból ismert foglalkozású akadémisták szüleinek foglalkozási megoszlását az apáknak az eredeti, anyakönyvből ismert foglalkozási megoszlásával, akkor úgy tűnik, hogy az önállóak és alkalmazottak gyerekeinek későbbi sorsát egyforma arányban ismerték az ünnepi kiadvány névsorának szerkesztői. Azonban az önállóakon belül a kistulajdonos apák gyerekeinek pályája kisebb arányban ismert, az anyakönyvben szereplő szülők 10 %-a kistulajdonos, míg az azonosítottak között csak 4 % a kistulajdonos apáktól származóak aránya. Az egyéb önállóak pedig ennek megfelelően túlreprezentáltak. Az alkalmazottak gyerekei között a főtisztviselők fiai szintén jelentősen túlreprezentáltak; míg az anyakönyvben csak az akadémisták 3 %-a rendelkezik főtisztviselő apával, addig az azonosítottak között 7 %. A tisztviselők fiainak egy része viszont eltűnt az ünnepi kiadvány szerkesztőinek szeme elől; az anyakönyvben a gyerekek 11 %-a tőlük származik, az azonosítottak között viszont már csak 8 %. 319
