Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
ezt, vélhetően azért, mert a lista összeállítói szerint közismert volt a cég székhelye is, az esetek legnagyobb részében valószínűleg Budapest, ezt azonban természetesen nem tudtuk adatként felhasználni. A 3376 főből 1501 született Budapesten, illetve még az egyesítés előtti városokban (44 %), 1875 fő pedig vidéken (56 %). A 2084 ismert foglalkozású személyből 25 % önálló volt, főtisztviselö 8 %, tisztviselő pedig 63 % volt. Ez utóbbiak 5 %-a azonban köztisztviselő. A magángazdaságban tevékenykedő tisztviselők 35 %-a a pénz- és hitelügyben dolgozott, ezt nagyság szerint a következőképp követik az ágazatok; gyáripar, kereskedelem, közelebbről meg nem határozható részvénytársaságok, malomipar, biztosításügy. A fővárosban valamivel alacsonyabb — 23 % — az önállóak aránya, mint a vidékiek között, ahol 27 %. A tisztviselők között egy határozott különbség mutatkozik ágazati szempontból; a budapestiek között 41 % a pénzintézetekben tevékenykedők aránya, míg a vidékieknél csak 30 %. Azok között, akik vidékről a fővárosba vándoroltak, még alacsonyabb a többi tisztviselőnél magasabb presztízsű banktisztviselők aránya, mindössze 10 %. Azok között a vidékiek között, akik ott is dolgoztak, ahol születtek, tehát akik földrajzi értelemben egyáltalán nem voltak mobilak, az önállóak aránya nagyon nagy, 75 %. Időbeli metszetekben vizsgálva is jelentősebb eltolódásokat találhatunk a végzett hallgatók foglalkozási megoszlásában. Folyamatosan csökken az önállóak aránya (kétharmadról hozzávetőleg egyharmadra) és emelkedik a tisztviselőké, a főtisztviselőké 1890-ig nő, majd onnan már csökken. Ennek a nagyon jelentős változásnak kettős magyarázata lehet; egyrészt az magyarázza, hogy minél közelebb volt az iskola befejezésének éve 1906-hoz annál rövidebb idő állt a végzett hallgató rendelkezésére, hogy önálló vállalkozásba kezdjen, illetve karrierje magasra érjen, másrészt pedig az, hogy a nagyvállalatok, részvénytársaságok térnyerésével egyre több tisztviselői állás jött létre, illetve egyre nehezebb lett — legalábbis bizonyos ágazatokban — önálló céget alapítani, vagy fenntartani. Az időbeli metszetekben nő azok aránya is, akik bármilyen minőségben a pénz- és hitelügyben tevékenykednek: a kezdeti időkben 15 %, a korszak végén pedig már 30 % körül van. A tisztviselőkön belül azonban mindvégig egyenletesen magas a pénzintézeteken belül dolgozók aránya (31 %-36 %). A születési helyek megoszlása korszakok szerint a következőképpen alakul: a fővárosi születésűek aránya az első 15 évben 44 %, a másodikban visszaesik 38 %-ra, az utolsóban viszont eléri a 48 %-ot. A tisztviselőként elhelyezkedett, 318
