Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
szférában (26,8 %), illetve a kereskedelemben tevékenykedett (16,7 %), összesen pedig 81,4 %-uk kötődött pályája során közvetlenül a gazdasághoz, s mindössze egy töredékük (3,4 %) vált — feltehetően továbbtanulás után — értelmiségivé4. Az alábbiakban a Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1906 előtti összes hallgatója pályaképét próbáljuk meg elemezni összevetve azzal a társadalmi háttérrel, amelyből indultak. Először az Akadémiát és általában a felsőkereskedelmi iskolatípusát mutatjuk be, majd a hallgatók rekrutációjának sajátosságait földrajzi, felekezeti szempontból és a szülők foglalkozásának, társadalmi helyzetének szempontjából. Ezután tárgyaljuk a volt hallgatók későbbi pályájának sajátosságait főként gazdasági ágak szerint, önálló-alkalmazott megoszlásban, összevetve a rekrutáció sajátos csoportjaival. Végül pedig más -— statisztikai kiadványokból vett — adatok segítségével megpróbáljuk tágabb összefüggésbe helyezni az eredményeket. A Kereskedelmi Akadémia alapítványi formában működött, s 1870-ig nem kapott állami támogatást. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia Alapítvány egy felsőkereskedelmi iskolát működtetett, amely polgári vagy valamilyen gimnáziumban, reáliskolában elvégzett első négy osztály után vette fel hallgatóit. Emellett azonban az alapítvány hosszabb-rövidebb ideig számos más intézményt is fenntartott; volt esti kereskedelmi tanfolyama segédeknek; 1884-ig előkészítő osztálya, ahova a felsőkereskedelmi felvételi követelményeinek meg nem felelők járhattak; volt abiturens tanfolyama, amely egy az érettségizettek számára fenntartott egy éves kereskedelmi tanfolyam volt, s 1900-ban átalakult egy kétéves ún. Főiskolai Tanfolyammá, ahol már különféle szakirányok is léteztek — az illető gazdasági ágazatok testületéinek támogatásával — mint például: banküzlet, export-import üzlet, biztositási üzlet, fakereskedelmi üzlet, textilkereskedelmi üzlet; 1891-ben a már a 80-as évek elejétől létezett keleti nyelvek tanfolyamából, Keleti Kereskedelmi Tanfolyamot szerveztek, ezt a felsőkereskedelmi másod- és harmadéves tanulói látogathatták (1899-ben ebből a tanfolyamból jött létre a szervezetileg is önálló Keleti Kereskedelmi Akadémia, amelyet már bármely felsőkereskedelmi végzettje, illetve bármely érettségizett, egy éves kereskedelmi szaktanfolyam után látogathatott); különböző időszakokban létezett az Akadémia keretein belül még vasúti tanfolyam, adó- és vámügyi tanfolyam, vasúti szállítmányozási tanfolyam, amely utóbbin nem vasúti tiszteket képeztek, hanem a vasúti szállítás rendszabályait oktatták, mindemellett 4 Lengyel György: A magyar gazdasági elit rckrutációja cs képzettségé a XIX. században és a XX. század első felében. In: Medvetánc 1986/2-3. sz. 312
