Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
1899-től az Akadémia Felsőkereskedelmi iskolája a Magyar Királyi Tudomány- egyetem keretében szervezett Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet gyakorló iskolája is volt (a tanárképzősök előadásai is az Akadémia épületében folytak). Az Akadémia keretei között működő, és legfontosabb intézményének számító felsőkereskedelmi iskola a többi felsőkereskedelmi fiúiskola között — utóbbiakból négyet alapítottak a múlt század 80-as éveiben Budapesten, 1914-ben pedig összesen már 72 működött az országban — kiemelkedő helyzetet élvezett. Olyan elit iskola volt, ahová a többi felsőkereskedelmibe járó diákokénál lényegesen jobb társadalmi helyzetű szülők járatták gyermekeiket, akikből pedig — mint azt egész sor máig is közismert név is jelzi — gyakran a kor gazdaságának elitpozícióit betöltők, vagy nagy vagyonok tulajdonosai lettek, de mindenképpen kedvezőbb karrieresélyekkel indultak, mint a többi kereskedelmi iskolából kilépők. A felsőkereskedelmik, így a Kereskedelmi Akadémia is egy éves önkéntesi szolgálatra jogosító végzettséget adtak. Az órák összetételében a 80-as évektől nem volt különbség a Kereskedelmi Akadémia és a felsőkereskedelmi iskolák között, korábban azonban a Kereskedelmi Akadémia tananyaga nem volt teljesen megállapodott. Kezdetben az élő nyelvek sokkal nagyobb súllyal szerepeltek az órák között — négyet, ötöt is tanulniuk kellett a diákoknak — a 80-as évekre ez azonban a többi kereskedelmi iskolához hasonlóan a németre és a franciára redukálódott. A nyelveken kívül kereskedelmi szaktárgyak szerepeltek a tantervben; kereskedelmi számtan, kereskedelmi földrajz, közgazdaságtani ismeretek, kereskedelmi- és váltójog, vegytan és áruisme, kereskedelmi levelezés, irodai munkálatok, e két utóbbi feltehetően gyakorlati jellegű tárgy volt, mint a gyorsírás is, amelyet fakultative tanulhattak a diákok. Emellett természetesen általános tárgyakat is oktattak; hittant, magyar nyelvet és irodalmat, földrajzot, történelmet, természettant, mennyiségtant és politikai számtant. Ezeket az órákat nem mind egyszerre tanították, részben évente váltották egymást. A felsőkereskedelmik — 1919-ig — három évfolyamosak voltak, de a Kereskedelmi Akadémia előkészitő osztályaival hosszú ideig itt is kilógott a sorból, illetve 1872 és ’79 között magát a felsőkereskedelmi iskolai képzést is négy évfolyamban folytatták. A vizsgálat kiindulópontját egy 1906-os lista5 jelentette, amelyet az akkor alapításának 50. évfordulóját megünnepelni készülő Kereskedelmi Akadémia adott ki egy ünnepi kiadvány részeként, s amely az addig az iskolában sikerrel 5 1896-ban az iskola fennállásának 40. évfordulója alkalmából is megjelentettek egy hasonló listát. A későbbiekben szeretnénk azt is összevetni az itt elemzett forrásokkal. 313
