Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Rétfalvi Gábor: Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez. A tanári könyvtár állománya a XIX. század végén

tanácsadással próbáltak szolgálni a beszerzésekhez. Erre annál is inkább szükség volt a minisztérium véleménye szerint, mivel a középiskolák könyvtárai mind az állomány nagyságát, mind tartalmát tekintve nem érik el az elvárható színvonalat. Ezt az 1885-ben született kritikát azzal indokolták, hogy a tanárok kedvenc tárgyaik igényeit igyekeznek kielégíteni a rendeléseknél, illetve az iskolai oktatásnál hasznavehetetlen müveket vásárolnak meg.29 Éppen ezért a központi jegyzékek összeállításánál a középiskolai oktatás és a tanárok továbbképzésének szempontjai voltak az irányadók. A jegyzékek kézi- és szakkönyveket, valamint folyóiratokat sorolnak fel.30 A kézikönyvek közé elsősorban külföldi metodikai, didaktikai irodalmat vettek fel, ezenkívül átfogó jellegű, alapvető munkákat is. Magyar eredetű müveket azért vettek fel kisebb számban a listára, mert arra számítottak, hogy azokat úgyis megveszik az intézmények. Az állománygyarapítással foglalkozó cikkek hangsúlyozzák, hogy a tanári könyvtárnak nem lehet célja a teljességre törekvés. Ezért az enciklopédikus jellegű, „tartós becsű” könyveket ajánlják megvételre. Ajándékmüvek elfogadásánál pedig külön óvatosságra intenek. Minden jegyzék, utasítás, tanulmány kiemeli a folyóiratok jelentőségét. Ezeket azért tartják szükségesnek beszerezni, hogy a tanárok lépést tarthassanak a tudományok haladásával. Ezt az igényt már a korszak elején megfogalmazta Eötvös József „...az iskolai oktatás csak úgy felelhet meg a kor követelményeinek, ha a tanár illető szaktanulmányában nemcsak folytonosan míveli magát, hanem az annak körében fölmerülő tudományos mozgalmakat figyelemmel kíséri...”.31

Ami a szombathelyi premontrei gimnázium tanári könyvtára állományát illeti, két katalógus is a rendelkezésünkre áll, lehetővé téve némi tájékozódást.32 Azonban az 1884-ben, illetve 1896/97-ben készült katalógusok alapján történő állomány-összehasonlítás sok nehézségbe ütközik. Komoly gondot okoz, hogy igazából nem lehet azonos kategóriákat alkalmazni, hiszen a korábbi katalógus 6 csoportjával szemben a későbbi 16 szakot alkot. Ráadásul a 1884-es katalógus külön csoportba sorolta a szépirodalmi müveket, míg 96-ban ez már megszűnt. További gond a katalogizálás minősége. Bár ebben az időben már felhívták a könyvtárat kezelő pedagógusok figyelmét a szakszerűségre, a címfelvételeknél

29 Uo. 1. köt. 345. o.

30 Könyvjegyzék a középiskolai tanári könyvtárak számára. Bp., 1895. 3. o.

31 Magyarországi rendeletek tára. 1868. 2. jav. bőv. kiad. Pest, 1871. 435. o. A VKM. 1868. szeptember 8-án kelt 5965. sz. rendeleté.

32 Lásd 25. sz. jegyzetet az 1884. évi katalógusra, az 1896/97. évire pedig: Értesítő 1896/96. Első közlemény 62. o., Értesítő 1896/97. Második közlemény 76. o.

307