Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Rétfalvi Gábor: Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez. A tanári könyvtár állománya a XIX. század végén

gyakran elmaradt a megjelenés idejének feltüntetése. Történt ez oly esetekben is, amikor igazán megállapítható lett volna az évszám, például a Ratio Educationis vagy az Entwurf esetében. Valószínűleg a második katalógus elkészítésére fordítható idő rövidsége is közrejátszódhatott abban — a nyilvánvaló nyomdahibák melleit —, hogy a 1884-es katalógus csak 2,4 %-ban talált ismeretlen megjelenésű müveket, addig ez az arány 1896-ban meghaladta a 17 %-ot is.

Mivel nem vállalkozhatunk a teljes 1896/97-es állomány átvizsgálására, megállapításaink csak annak 63 %-án alapulnak. Úgy gondoljuk azonban, hogy az állománygyarapítási fő irányok, trendek kitapintására ez is elegendőnek bizonyulhat. Igyekeztünk a két katalógus szakjait tartalmuknak megfelelő párba állítani s a későbbi katalógus 9 szakját vizsgáltuk.

Amíg az első katalógus 5563, addig a második 6447 mű leírását adja, vagyis 13 év alatt 884 művel gyarapodott összesen az állomány.

Az egész anyag legrégebbi múltra visszatekintő részét, az állomány 8,6 %-át, a teológia képezte 1884-ben. Az összes hittudományi műnek 1884-ben a 42 %-a származott a XVI-XVIII. századból. Ez az arány valószínűleg nem módosult 1896-ra, hiszen csak 8 %-ra csökkent. Feltétlenül ki kell emelnünk azonban Michaelis de Mediolano „Quadragesimale” című munkáját, melyet Velencében nyomtattak 1476-ban, s így az egész bibliotéka egyetlen ősnyomtatványa. Hasonló, értékes kötet Káldy György fordította Biblia 1626-os első kiadása. Ám modern műveket is forgathattak, például Adolf Kolpingmk 1887-ben megjelent a katolikus legényegyletről írt munkáját. A teológiai állomány stagnálása jelzi más tudományok megjelenését, erősödését. Az 1896-os katalógus tanúsága szerint a filozófia és pedagógia, majd pedig a történelem részesedtek a legnagyobb arányban az összállományból, de egyikük sem haladta meg a 12 %-ot. A pedagógia szakban megtalálhatók voltak Pestalozzi munkái vagy például Comenius Orbis Piectus-ának 1708. évi kiadása. Rendkívül gazdag volt az állomány történelmi tárgyú művekben. Olyan nevek ötlenek a szemünkbe, mint Theodor Mommsen, Ranke, Burckhardt. Természetesen a kor magyar történetírói is képviselve voltak, Horváth Mihály, Szalay László vagy a Codex diplomaticus Hungáriáé Thuróczi, ill. Kézai krónikái. Ez utóbbiakra támaszkodva írta meg Markovits Arnold intézeti tanár Az Árpád-királyok családi összeköttetései című tanulmányát az 1886/87. évi értesítőben. Munkájában összesen 18 forrásra hivatkozott. Ezek közül 12 mű megtalálható volt a könyvtár állományában. Viszont Bonfini, Anonymus írásai, vagy Katona István Historica criticaja hiányzott.33

33 Értesítő 1886/87. évre 5-97. o.

308