Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Rétfalvi Gábor: Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez. A tanári könyvtár állománya a XIX. század végén

Krizsó tanárok vállalták magukra. A könyvtárőri tisztet 1884-ig mindig az intézet igazgatója viselte. Ettől kezdve már az egyes tanárok vették át a könyvtár vezetése, elsőnek Edelmann Sebő. A rendezési munkák egyik eredményeként létrejött a könyvtár katalógusa is, melyet Módly Krizsó készített. A katalógus szak szerinti felállítású volt, követve az állomány hat csoportra történt beosztását és elrendezését. A könyvanyag egyébként a rendház három, egymásba nyíló helyiségében nyert elhelyezést.25 Amikor a gimnázium az 1894/95-ös tanévben átköltözött az új épületbe, megváltozott az állomány raktári rendje is. Mivel új helyiségben, új szekrényekben, új helyre kerültek a könyvek, szükségessé vált egy új szisztéma kialakítása is, új katalógus készítése. Az új feltáró rendszer 16 szakcsoportra osztotta az állományt és a katalógus nyomtatott formában is megjelent, két egymást követő tanév könyveiben.

Az állomány elhelyezése annyiban is megváltozott, hogy részben külön szertári, szaktantermi részlegek alakultak ki, részben pedig, kifejezetten a közvetlen tanári használat céljára külön 4-500 kötetes kézikönyvtárat hoztak létre a tanári szobában.26 Ha mindehhez hozzászámítjuk az ifjúsági könyvtárat és a segélyegyleti könyvtárat is, láthatjuk, hogy valóságos könyvtári rendszer fejlődött ki a gimnáziumban. A fejlődés üteme azonban a századforduló után lelassult: a tanári könyvtár állománya 1907-re már meghaladta a 18 ezer kötetet, ám korszakunk végén, 1918-ban is csak 18834 kötettel rendelkezett.27

A középiskolai könyvtárak kezelését nemcsak a helyi gyakorlat alakította, hanem központilag is igyekeztek fejlődésüket a megfelelő mederben tartani. Az állami gimnáziumok ellenőrzésekor és a felekezeti középiskolák meglátogatására kiküldött miniszteri megbízottak számára szigorúan meghagyták, hogy különös figyelmet fordítsanak a tanári könyvtárak vizsgálatára. Még a vizsgálat szempontjait is előírták.

Különösképpen azt kellett ellenőrizniük, hogy megvannak-e mindazok a dokumentumok, amelyek lehetővé teszik, hogy „...a tanárok általános és szakbeli képzettségüket emelhessék s a tudomány fejlődésével lépést tarthassanak.”28 Sőt vizsgálat tárgyává kellett tenni az állomány szakszerű, folyamatos és nem egyoldalú gyarapítását is.

Az állomány gyarapításában igyekeztek elkerülni az ötletszerűséget. Ezt központilag kibocsátott tanári könyvjegyzékekkel igyekeztek elérni. E jegyzékekben

25 Edelmann Sebő: A főgymnaziurni tanári kar könyvtára. In: Értesítő 1883/84. évre 28-31. o.

26 Értesítő az 1894/95. tanévre 49-51. o.

27 Értesítő az 1906/07 tanévre, 69. o. és az 1917/18. tanévre, 16. o.

28 Pirchala Imre (összeáll.): A magyarországi középiskolák remije. I. köt. Bp., 1905. 105. o.

306