Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bánki Horváth Mihály: A tanulók társadalmi rétegződése a kiskunfélegyházi gimnáziumban 1867-1918
A tanulók számának 1891-es megugrását a főgimnáziummá fejlesztés magyarázza. A korabeli statisztikák rovatait annyiban átalakítottam, hogy a 100 holdon felüli birtokosokat — mert Félegyházán amúgy is csak nagyon kevesen voltak és mert nagy részüket végzettségük miatt az értelmiségi kategóriába sorolták — nem tüntettem fel külön, hanem az értelmiségiekhez vagy az egyéb foglalkozásúakhoz soroltam. Az egyéb foglalkozású kategóriában mellettük általában tőkéjük jövedelméből élőket találunk Kiskunfélegyházán. 2. táblázat A szülők foglalkozás-csoportok szerinti százalékos megoszlása a tanulók egészén belül Ev Értelmiségi Paraszt Kereskedő, iparos Cseléd, munkás Egyéb, foglalkozású Összesen (%) 1876/77 20,8 24,0 35,5 11,4 8,3 100 1880/81 20,4 25,8 37,7 9,6 6,5 100 1886/87 19,5 30,5 42,6 7,4100 1891/92 19,0 28,5 39,2 6,9 6,4 100 1896/97 22,5 31,9 34,4 7,3 3,9 100 1901/02 25,8 26,5 34,4 5,4 7,9 100 1906/07 26,9 20,2 36,8 3,2 12,9 100 1911/12 26,5 20,6 37,1 7,7 8,1 100 1916/17 21,4 22,4 46,2 1,4 8,6 100 Az adatokat elemezve (bár a századfordulón a gimnázium tanulóinak olykor 20 %-a is más városokból érkezett — főleg a Bánát németajkú községeiből) a félegyházi társadalomra nagyon jellemző képet kapunk. A tanulók döntő hányada a helybéli (és nem túl módos) iparos és kereskedőréteg és parasztság fiaiból került ki. Az értelmiségiek aránya a szülők között átlagosnak mondható. Meglepően alacsonynak a félegyházi gimnáziumban feltűnően nagy számban tanuló igen szegény sorsú diákok közül a cseléd- és munkásszülők aránya tűnik. Ezt a helyi gazdaság döntő agrártúlsúlya magyarázza: a századfordulón a mintegy 33.000 lakosú városban a helyi ipar a nagyobb üzemek munkásain kívül a kisvállalkozókat, a segédeket, tanoncokat és a kisegítő családtagokat is ideértve 297
