Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914
nómiánk hűtlen sáfárai állottunk, a kormány előtt pedig az egyenes engedetlenség színében tűntünk fel” — irta Futó Mihály.16 Abban a válságos időben, amikor osztatlan egyetértésre lett volna szükség, éppen a kerület „népességére nézve második egyháza” tért el főhatósága felfogásától. Ezzel pedig akkor nem lehetett dicsekedni: a gimnázium vezetésének nem volt bátorsága szembefordulni a helytartóság „zaklató rendeletéivel”. Jóllehet a debreceniek harcát, a protestáns egyház autonómiájának védelmében folytatott küzdelmét — az alkotmányos szabadság ügyének tekintve — a nem protestánsok, az ország közvéleménye is „részvevő bátorítással” kísérte. A katonai-politikai fejlemények időközben alaposan megváltoztatták a Habsburg-monarchia európai helyzetét. Megkezdődött Itáliában az „unokatestvérek háborúja”, két szerencsétlen kimenetelű ütközettel (Magenta, Solferino). Az uralkodó — az abszolutista politikai tehetetlenségi erejéből - még kibocsátja az 1859. szeptemberi pátenst, az autonómia felszámolásának mintegy utolsó kísérleteként. 1860 tavaszán azonban — „tapasztalván a magyar protestáns egyházkerületek határozott vonakodását” —- ezt a pátenst végleg hatályon kívül helyezte. Októberben napvilágot lát az elhíresült Diploma (az alkotmányos élet részleges visszaállítása), 1861 februárjában egy újabb Pátens. A helytartótanács 1861 májusában az iskolatanácsosi intézményt megszüntette. Ezzel az Entwurf is a múltté lett, úgy tűnt, hogy a protestáns egyház autonómiája diadalmaskodott. A kortársak a történtekből két tanulságot vontak le: 1. az alapjában helyes, de a nemzet hagyományaiban nem gyökerező intézmény — még hatalom támogatásával sem lehet tartós; 2. a törvényes jogokhoz való elvszerü ragaszkodás végül is diadalra jut.17 A provizórium és a provizórikus intézkedések Az Entwurf hatályon kívül helyezésével, az autonómia helyreállításával a magyar protestantizmus elöljárói szabad kezet kaptak iskolaügyeik rendezéséhez. Nem állíthatjuk azonban, hogy első nekibuzdulásukban mindjárt a legszerencsésebb megoldást találták meg. Most csupán két kérdést kívánunk megvizsgálni: az osztályok számának alakulását (ami az iskolatípust jelentette) és az érettségi körüli bonyodalmakat. Emlékezetes, hogy az Entwurf négy- (al) vagy nyolcosztályos (fő) gimnáziumot ismert el. 1848 előtt azonban elterjedtek a hatosztályos „középtanodák” is, 16 Uo. 114. o. 17 Uo. 29. o. 281
