Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium

magyar szempontból minden alkotmányos alap nélkül jött létre, ezért azt a magyar püspöki kar nem ismerte el sohasem.8 Köz- és egyházjogi szempontból is válságos évek voltak ezek. Félni kellett attól 1850-ben, hogy az osztrák császár a jozefinista egyházpolitikai elvek felelevenítésével kezeli majd a magyar királyi főkegyúri jogot. Annak ellenére, hogy a koronázás hiányában az „apostoli” cím sem illette meg.9 Ennek ellenére Rimely főapát így fejezte be a fent idézett levelét: „Agant, quae agere debent et quantum possunt (Tegyék meg, amit meg kell tenniük és amennyit megtenni képesek)”.10 * Ez a főapáti intés nem a passzív rezisztenciára buzdított, de nem is a nyílt együttműködésre. Tudomásul kellett venni egyelőre, hogy az 1849-es oktrojált olmützi alkotmánnyal Magyar- ország az osztrák centralizált Gesamtstaat egyik tartománya lett. Ezt az új státuszt aztán az 1851-es Szilveszteri pántes tette alaptörvénnyé. Mégis, az egész helyzet legsúlyosabb tehertételei közé tartozott, hogy ebben a mind alkotmányjogilag, mind egyházjogilag válságos helyzetben az Entwurf a magyarországi oktatásügy polgárosodását kínálta.

Feltűnő fluktuáció a kőszegi igazgatói hivatalban

Az 1849. október 22-én megtartott első tantestületi értekezleten a kőszegi bencés testületet Spáth Fulgent igazgató, Finck Justin, Grätzl (Krötzel) Kálmán, Kovatsits (Kovacsics) Marcell, Waldmayer Márton, Witzmann Gyula és Strommel Gál alkotta.11 Ez a tantestület három héttel később Beldödy Kálmánnal egészült ki, de 80 %-ban azonos volt a forradalom és szabadságharc előtt itt tanító rendtagokkal. Éppen ezért meglepő az igazgatói bevezető. Idéznünk kell: „A forradalom vésznapjaiban társadalmi állapotunk mélyében felrázkódtatván a harcosok riadásai, a folytonos izgatás rémülései között a szelédebb tanulmányok s népművészetek szava elhangozván, a tanulmányi intézetek állapota is nyomva vala; de legyőzetvén a vitéz császári sereg által a lázadási szörny és a polgári életnek minden ágaira az óhajtott béke, rend és szabályosság vissza hozatván a tudományokra is virágzóbb korszak viruland”.12

8 Gergely Jenő: A pápaság története Bp., 1982. 280-291. o.

9 Magyar alkotmánytörténet Bp., 1995. 174. o.

10 Pacher Donát: i. m. 98. o.

" Holler Engelbert: A Kőszegi Gymnasium története a pannonhalmi Szt. Bcncdck-rcndick félszázados működése emlékéül. In: Erlesítvény a pannonhalmi Szí. Benedek-rendiek Kőszegi Gymnasiumáról az 1864/65. tanév II. félévében. Kőszeg, 1865. július 29. 9. o.

12 Konf. Jgyzk. Kőszeg, 1849. október 22., I. félév 1. sz. ülés

257