Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium

Spáth Fulgent igazgató első tanévnyitó gondolatai nem arathattak túl nagy sikert a testület tagjai között. Pedig Rimely főapát is erre gondolhatott, amikor intő levelét a „megtenni kell” és „képes” követendő magatartásáról megírta. A főapát, aki az 1830/31-es tanévtől maga is kilenc esztendőn át vezette a kőszegi gimnáziumot, az 1850 tavaszán elhangzott intő sorait így fejezte be: „Non illorum conscientia oneratur, si institutioni aptatus non respondeat plenus effectus (Azok lelkiismerete ne terheltessék, ha a rendeletnek végrehajtási ereje nincs)”.13 Mintha felmentés lenne ezekben a sorokban, de benne van az is, hogy tudniillik a bécsi újítás („reformatio”) végrehajtásának érvényét mind a magyar alkotmányosság, mind az fenntartó bencés rendnek ebből következő viszonylagos független volta megkérdőjelezi. Spáth Fulgent bevezető szavai azonban ezen túlmentek. A forradalom mint „folytonos izgatás” valóban elnyomta a tanulás és a művészetek hangját. Ez, úgymond, természetes következménye volt a radiális változásoknak. A Bécs és a bencés rend közt kialakult feszült viszony feloldása, valamint a főapát levelének ismeretében válik világossá, hogy tudniillik az igazgató miért fogalmazott oly aulikus hangnemben a „vitéz császári sereg” győzelméről a „lázadás szörnyéről”, továbbá, hogy a megteremtett „béke, rend és szabályosság” a tudományokra is újra a virágzás korszakát hozta. A kőszegi bencés igazgatónak a forradalomról formált álláspontja nagyon hasonlított IX. Pius pápának az itáliai forradalmi változásokhoz való viszonyára. Nem véletlen, hiszen Rimely főapát magatartása is nagyon közel állt a Vatikánéhoz. De amennyivel többet adott fel a magyar alkotmányosság szelleméből, annyira több függetlenséget remélt az egyház (a rend) javára visszanyerni a császári fegyverek teremtette béke árán éppen a császár hatalmától. Nem tudni, mi annak az oka, hogy a következő tanév jegyzőkönyveit már nem Spáth Fulgent, hanem rendtársa, Finck Jusztin jegyezte mint kőszegi igazgató, de az bizonyos, hogy a rend tagjait nem hagyta érintetlenül Eötvös József 1848-as liberális tantárgyszemlélete. Az Eötvös-féle tervezet ugyanis nem szerepeltette a rendes tantárgyak között a hitoktatást, hanem azt az órarenden kívül tervezte elvégeztetni.14 Olyan ambivalencia ez, amelyet nehezen oldhatott fel a rendjéhez, egyházához és hazájához egyként alkalmazkodni akaró rendi igazgató. S ha ehhez hozzátesz- szük, hogy a főapát rendkívül kemény vitát folytatott 1848-ban Eötvös Józseffel az új rendszerű gimnáziumok, a tanári pályázatok és a katolikus alapítványok tárgyában, akkor megértjük, hogy a bencés rend érdekeinek védelme a magyar

13 Pachcr Donát: i. m. 98. o.

14 Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Bp., 1988. 77. o.

258