Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium
kultusz és oktatási minisztériuma a kőszegi gimnáziumot a német tannyelvű intézetek közé sorolta, Rimely Mihály bencés főapátnak kellett mérsékletre inteni a rend Kőszegen oktató tagjait is: „Csak arra kérek minden testvérünket, hogy se az iskolában, se azon kívül ne mutassák az ellenállás legkisebb jelét sem, és ne okozzanak nehézségeket a bevezetett újítással szemben — hangzott az intés a főapát latin nyelvű levelében — ugyanis minden oldalról árulóval vagyunk körülvéve (quoniam ex omni parte obsiti sunt delatoribus).”4 Attól tartott, hogy kemény ellenállásuk miatt maga a rend kerülhet veszélybe. Annak ismeretében, hogy a rendi életben reformer szelleműnek ismert Rimely főapát 1846-ban a konzervatív párt érdekében lépett fel a politikában, e fenti levél más megvilágításba kerül.5 Az „árulás” az ő olvasatában ugyanis az uralkodó házzal szembeni ellenállásban keresendő. Ez derült ki a pozsonyi, a soproni, a kőszegi, a „kis- celi” és a pápai rendházakban 1850. április 5-12. közt tett főapáti vizitációk alkalmával, amikor is főapát „őszinte ragaszkodást” és „feltétlen engedelmességet” kért a rend tagjaitól a Habsburg-ház iránt.6 Nyilván nem véletlen, hogy Rimely Mihály főapát 1852. szeptember 28-án az uralkodótól megkapta a „Szent István-rend kiskeresztje” kitüntetést.7 Ez a dolgozat a rendkívül nehéz helyzetben is helytállóknak állít emléket a magyarországi bencésrendi iskolázás ezer esztendős jubileumán, amely voltaképpen a magyarországi oktatástörténet évfordulója egyben. Válságos köz- és egyházjogi állapotok között A kőszegi testület a föapáti intelemnek minden együttérzése ellenére voltaképpen egyedül maradt. Be kellett látnia, hogy a rendjéért felelős főapát sem tehetett mást. Még így is kétértelműen fogalmazott. Az 1848-1849-es európai és itáliai forradalmak a Habsburg császári házat és a pápai államot is egy oldalra állították. A világi hatalmát vesztett IX. Pius — aki csak 1850 áprilisában mert visszatérni Rómába — mindenekelőtt konkordátumokkal igyekezett megtartani befolyását a katolikus egyház felett. Spanyolország és Toscana után IX. Piusnak csak 1855-ben sikerült megkötnie a konkordátumot I. Ferenc József császárral, akit ezzel a birodalmi egyházak autonómiája és a jozefinista egyházpolitikai tradícióiról való lemondásra késztetett. Minthogy az osztrák konkordátum 4 Pachcr Donát: i. m. 98. o. 5 Sörös Pongrác: i. m. 93. o. 6 Uo. 100. o. 7 Uo. 197. o. 256
