Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mónus Imre: A hajdúböszörményi református iskolaszék története
végzéssel szemben a presbitérium az egésznapos tanítást kívánta érvényben tartani. Az iskolaszéki elnöknek az volt a véleménye: „Kár, hogy az egyházmegye nem döntött e tekintetben véglegesen, most ismét foglalkozni kell az egyháztanácsnak c kérdéssel.”12 A tanítótestület tagjai közül Dobó Sándor, a tanító- testület elnöke, Kiss József alelnök, Győri Gyula tanító is szakmai és pedagógiai érvekkel érzékeltette, hogy a délelőtti tanítás gyermeknek, szülőnek, tanítónak szellemileg is, fizikailag is jobb lesz, anyagiakban megspórolják a lámpaolajat, a délutáni iskolafütést. A felszólalók a tantestület nevében kérték az iskolaszéki elnök urat, hogy a fenti tartalommal részletesen leírt jegyzőkönyvi kivonatot az egyháztanács ülésén olvassa fel, hogy az esperes a szakmai érvek alapján döntsön. Az érvek között szerepelt, hogy a legtöbb településen már félnapos tanítás van, csak a hajdúböszörményi református egyház presbitériuma áll ellene a határozat megvalósításának. A helyi Bocskai István Gimnáziumban egy éves kísérlet után már 1913-ban bevezették a délelőtti tanítást. Az iskolaszék gazdasági és hatósági feladatai szorosan összefonódtak az iskolaalapi földek jövedelmének felhasználása során. Véleménye szerint pénzszűke miatt, a jelentkező új tanítói feladatokat segédtanítók beállításával lehetne megoldani. 1920 után a drágaság napról napra nőtt, a tanítói fizetések nehezen biztosították a családok megélhetését. Az iskolaszék üléseinek egyre több napirendi pontja foglalkozott a fizetések emelésével, a pótlékok javításával, a tanítók magasabb fizetési kategóriába való átsorolásával. A tanítóegylet drágasági pótlék bevezetését követelte. 1922-1931 között Klebelsberg Kunó a kultuszminiszter, aki anyagiakat biztosított tanyai iskolák létrehozására. A polgármester értesítette az iskolaszéket három tanyasi iskola építésének lehetőségéről, melyet közölt a város többi egyházának (római katolikus, görög katolikus, izraelita, baptista hitközség) elnökeivel is.13 Az iskolaszék megerősítette, hogy a tanítók külön díjazás nélkül kötelesek voltak ellátni az analfabéta tanfolyamot és az ismétlő iskolai tanfolyamokat is. Ezzel a városnak tartoztak, mert a fenntartó egyháztól kapott fizetésüket pótlékkal a város is kiegészítette. 1932 után az ismétlő iskolát a tanyai iskolákban is bevezették. A kormány arra törekedett, hogy fokozottan erősítse az emberek hazafias érzését. Szolnoky Gerzson lelkész úr kérte a tanítókat, hogy istentiszteletek 12 Jegyzőkönyvi kivonat a hajdúböszörményi református iskolaszék 1924. május l-én tartoll üléséről. HBML. Hajdúböszörményi Fióklevéltára Vili. 208/a 1. doboz. 13 TREL. 166/g. I.d. 1925. 246
