Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mónus Imre: A hajdúböszörményi református iskolaszék története
egyházi hatóságokkal szemben intézkedési joga nem volt; észrevételeit — a közoktatási miniszterhez felterjesztett jelentéseiben, illetve a minisztérium közvetítésében — az illető hitfelekezeti hatóság útján juttathatta el. A törvénynek e tétele heves támadásnak tette ki a tanfelügyelői intézményt, mert a felekezeti hagyományok „megsértése” állandóan kísértette a tanfelügyelőt. A Tiszántúli Református Egyházkerület 1869. augusztus 15-i ülésén megszületett utasítás pl. figyelmeztette a lelkészeket, tanítókat, hogy a tanfelügyelő által élőszóval, vagy írásban előrejelzett kérésre csak az egyházi hatóság véleményének meghallgatása után adhat választ. A tanfelügyelő egyébként a közoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzése során az iskolák anyagi-technikai felszereltségének vizsgálatán túl elsősorban a szellemi előrehaladást értékelte.6 Az egyházak történetileg kialakult saját tanügyigazgatási szervezetét a törvény érintetlenül hagyta. Valamennyi egyház tanügyigazgatási gyakorlatára egyaránt jellemző volt, hogy az iskolák felügyeletét elsősorban papjaik, lelkészeik látták el, s ebbe — néhány református esperesség kivételével — tanítóknak sem közvetlenül, sem közvetve beleszólásuk nem volt. A református iskolák irányítását — az egyházi szervezetekben hagyományosan nagy szerepet játszó egyetemes tanügyi bizottság által összehangoltan — az egyházkerületi tanügyi bizottságok, illetve az egyes esperességekben a korábbi nagyfokú autonómia jegyében eltérő módon szervezett tanügyi hatóságok látták el. Az iskolaszék fogalma az 1868. évi törvény 116-122. paragrafusában jelenik meg először teljes feladatkörével és szervezeti rendszerével.7 A korábban működő tanügyi bizottmányok és iskolatanácsok működéséből kiemelte és törvénybe iktatta azokat az elemeket, amelyek az alsófokú iskolák működtetéséhez szükségesek. Működésük mintául szolgált a különböző felekezetű egyházközségek számára is. A törvény csak a községi iskolai székek felállítását rendelte el, de a hitközségek is létrehozták, illetve újjászervezték az iskola irányítására és a tanító munkájának ellenőrzésére hivatott helyi felügyeleti szerveket. A tanügyigazgatás kialakuló rendszerében később oly ellentmondásos szerepet játszó iskolaszékek, akár a községi elöljáróságok, ezekben az években tulajdonképpen a helyüket, feladataikat keresték. Az 1868:38. törvénycikk 15. paragrafusának alapján tett tanfelügyelői intézkedések kétségtelenül kedvező hatását mutatja, hogy az 1870-71-ben kilátásba helyezett szankciók és a ténylegesen bekövetkezett miniszteri megintések 6 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár XV. 24/1. cs IV. B. 906/b — 807/1883. 7 Magyarországi törvények és rendeletek tára. 241
