Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Karády Viktor: A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon
pozíciók elérési esélyeit. Emellett igen jelentőssé vált a feudalizmus utáni korban a gimnázium igazolta műveltség szerepe az elit-tagság legitimációjánál mind „lefelé”, mind „felfelé” vagy „oldalra” (társadalmi helyzet szerint). Az érettségi és a felső diplomák hovatovább az úri osztály tagsági könyvének, valóságos kutyabőrének funkcióját vették fel. A régi Magyarország Európában egyedülállóan többvallású, soknemzetiségű (és többségében nem magyar ajkú) népességében megkülönböztetett jelentőségre jutott a magasabb iskolázás akkulturációs szerepe is. Igaz, míg az elemi iskolai hálózat — legalább az 1907- es Lex Apponyi-ig — csak mérsékelten vett részt az allogén csoportok gyermekeinek nyelvi asszimilációjában, addig a felsőoktatásban már eleve teljes, a gimnáziumokban és reáliskolákban majdnem teljes magyar nyelvi monopólium érvényesült. (1900 táján a 198 klasszikus középiskolából csak mintegy tízben volt nem magyar az oktatás nyelve.) Az egész magyarországi zsidóság és a (főképp városi) németség kulturális asszimilációjában ez a funkció döntőnek bizonyult. Végül nem hanyagolható el az iskolák (elsősorban az elitképző intézmények) konkrét társadalmi integrációs funkciója a társadalmilag allogén, marginális, vagy a hagyományos nemesi elittől távol eső rétegek gyermekei számára. Ez az „úri” középosztályok felé közelítő minden csoport számára lényeges volt (lett légyenek ezek zsidók, németek, szlávok, parasztok, altisztek vagy kispolgári származékok). A padokban szövődő barátságok, az önképzőkörben való részvétel, az „összejárás”, az osztálytársak közös „zsúrozása”, cserkészcsapatba, sportegyesületbe vagy tánciskolába járása stb. mind ennek az integrációs funkciónak egy-egy megvalósulási lehetőségét képezte. Az iskolai kínálat mennyiségi együtthatói Az iskolai piac legegyszerűbb jellemzőit a kínált tanulmányi lehetőségek számszerű arányai szolgáltatják. Ezek vonatkozhatnak az intézményhálózat terjedelmére, befogadóképességére, szerkezetére és rekrutációs feltételeire, melyek együttesen határozzák meg az iskolai kínálat tulajdonképpeni lényegét: az iskolarendszer funkcionális hatékonyságát. Az iskolák társadalomtörténetére vonatkozó legtöbb kutatás ténylegesen az ilyen értelemben vett mennyiségi fejlettségre vonatkozik Nyugat-Európában, s valószínűleg Magyarországon is. Erre a régi magyar statisztikai irodalom is kitűnő forrásnak bizonyul. Az intézmények és a hozzájuk tartozó osztálytermek, könyvtárak, szertárak, tornatermek, internátusok és tanerők, valamint az ezekre vonatkozó ráfordítások számszerű adatait egységnyi népességszámra (pl. az érintett korcsoportok számerejére) vonatkoztatva pontos és objektív képet lehet 23
